Nem egy hagyományos október 23-i műsor készül, különleges ötlettel áll színpadra az ÁGOTA Közösség
Mi vesz rá Bács-Kiskun megyei fiatalokat arra, hogy akár péntek vagy vasárnap délután is útnak induljanak Szeged felé? Az ÁGOTA Közösség színjátszó körében ugyanis jóval többről van szó annál, hogy valaki megtanul egy szöveget, majd kiáll a közönség elé. Minden próba az önismeretről, az egymásba vetett bizalomról és a közös alkotásról is szól. Az október 23-i előadás pedig most újabb komoly csavart kap: a sport és a labdarúgás segítségével hozzák közelebb 1956 történetét a fiatalokhoz. Mutatjuk, hogyan lett egy ünnepi műsorból három év alatt olyan alkotóközösség, amelynek híre már Bács-Kiskun megyébe is eljutott.
Nemrég egy egészen más, de legalább ennyire különleges ÁGOTA-történetet hoztunk el nektek: Dzsenifer kilencévesen még támogatásért érkezett a közösséghez, ma pedig már ő az, aki fiatalabb sorstársait segíti és biztatja. Az ő útja remekül megmutatja, mi történhet akkor, ha egy gyermek olyan közegbe kerül, ahol nemcsak támogatást kap, hanem idővel arra is lehetősége nyílik, hogy felfedezze saját értékeit, majd mindabból, amit kapott, másoknak is továbbadjon. Ha lemaradtál Dzsenifer különleges történetéről és a galériáról, itt tudod megnézni korábbi cikkünket:
Most pedig irány a színpad, ahol legalább ennyire fontos folyamat zajlik. Az ÁGOTA színjátszó kör három évvel ezelőtt indult Boldog Zoltán, a közösség tehetséggondozásért és kommunikációért felelős divízióvezetőjének kezdeményezésére. Az egész egy ünnepi műsor ötletéből nőtte ki magát, de már a kezdetekkor egyértelmű volt, hogy nem egy megszokott megemlékezést szeretnének színpadra állítani. Olyan történetet kerestek, amely megtartja az ünnep súlyát, mégis képes valóban megszólítani a fiatalokat. Azóta minden alkalomra új darab születik, a szereplők pedig nem egyszerűen eljátsszák azt, hanem formálják, alakítják, és a saját gondolataikat is beleteszik.
Korábban például az 1848-as eseményeket a nők szerepén keresztül mutatták meg, az idei október 23-i előadás viszont megint teljesen más irányból közelít a történelemhez. Ezúttal a sport és a labdarúgás kerül a középpontba. Közben a társulatban mindenki megtalálhatja azt a feladatot, amelyben igazán meg tudja mutatni magát: vannak énekesek, szerzők és segédrendezők is. A foglalkozásokhoz drámapedagógiai játékok és különböző gyakorlatok kapcsolódnak, így egy-egy próba messze nem csak a következő előadásról szól. A fiatalok együtt dolgoznak, alkalmazkodnak, újraterveznek és megtanulnak bízni egymásban, miközben saját magukból is egyre többet fedezhetnek fel.
És itt jön az a rész, amelyre Kecskeméten és Bács-Kiskun megyében különösen érdemes felkapni a fejet. A lelkesedés ugyanis akkora, hogy a fiatalok nemcsak Szegedről járnak a próbákra: Bács-Kiskun megyéből is rendszeresen útnak indulnak a foglalkozások miatt, akár péntek vagy vasárnap délután is. A színjátszó kör híre az ÁGOTA Közösségen belül szájról szájra terjed, és ha felszabadul egy hely, hamar akad valaki, aki szeretné kipróbálni magát. Vagyis van, akinek egy próba kedvéért az utazás sem akadály, mert a közös alkotásért, a társaságért és az élményért megéri útnak indulni.
Október 23. és a labdarúgás összekapcsolása ráadásul történelmileg sem véletlen. Az 1956-os forradalom a legendás magyar Aranycsapat történetében is fordulópontot jelentett. A forradalmat követően több meghatározó játékos külföldön folytatta pályafutását, köztük Puskás Ferenc, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán, ezzel pedig az 1950-es évek korszakos magyar válogatottjának története is lezárult. Így egy focilabda ebben az előadásban jóval többet jelenthet egyszerű sporteszköznél: egy egész korszakról, sorsokról, döntésekről és Magyarország egyik legfontosabb történelmi pillanatáról is mesélhet.
