Mint korábban beszámoltunk róla, hosszú évek óta fel van állványozva a Kecskeméti Nagytemplom, a felújítás alatt pedig eddig sajnos szemmel látható fejlődést nem tapasztaltunk. Az esettel kapcsolatban ismét felkerestük az illetékeseket, sokadik kérdésünkre pedig válaszolt is a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye. Megtudtuk, hogy egy ideig még biztosan nem lesz kész főterünk egyik üde színfoltja, mutatjuk a részleteket!
Megtudtuk, hogy a templom felújítása két teljesen önálló szakaszban zajlik. Megkezdődött a templomhajó feletti tetőszerkezet megújítása, melyhez szükséges daru gépmunka csaknem a teljes folyamatban szükséges. Jelenleg a padlásról termelik le a korábban otthagyott jelentős mennyiségű sittet. A daru segítségével emelik a nehéz vörösfenyő szerkezeti elemeket is, melyek a javításhoz kerülnek felemelésre.
FELTÁRÓDOTT EGY REJTETT HIBA A TŰZFIGYELŐ ERKÉLYEN
Elmondták: „a főhomlokzaton jelenleg bontás alatt lévő főhomlokzati állványzat helyére egy erősebb, nagyobb teherviselésű állványzat készül, a toronytörzs erkélylemez cseréjéhez szükséges munkák számára. Az erkélylemez sarkának leszakadása tárta fel a tűzfigyelő erkély rejtett hibáját, mely tönkremeneteléhez korabeli időszakok többféle hatása vezetett. Az erkélylemez mintegy 77 cm össz-magassággal épített, 3 kőrétegű szerkezet, a leszakadt sarokelem (a 3 réteg együttesen) mintegy 2,8 t súlyú.”
Ezek alapján kijelentették, hogy a tűzfigyelő erkély szerkezeti állapota életveszélyes, azon ember nem tartózkodhat, még rövid ideig sem.
A KISZAKADT LEMEZDARAB SZERKEZETI ELEMEI
Mint ismertették, a sarokelem együttesen három, egymás feletti kőlap, 77 cm össz-magassággal, melyből a felső lemez tardosi vörös színű kemény mészkőlap 10 cm magasságú, 150×150 cm kiterjedésű fedőlemez. Alatta 35 cm magasságú, puha mészkő lap 120×120 cm s ez alatt 32 cm magasságú, eredeti méretben 118×118 cm magasságú, szintén puha mészkő lap volt. Ez a három kőlemez adta az erkély födémlemezét.
AZ ERKÉLY SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA
Levelükből megtudtuk, a három kőlemez alatt, a toronytörzs négy oldalán nagyméretű tömör téglából falazott konzolok támasztották alá az erkélyt. Azonban a sarokelemek alatt ilyen tégla konzolozás eredetileg sem készült, ezért a sarok kőlemezek megfogását és kibillenésének megakadályozását a torony falazásakor, a kőelemek elhelyezésével egy időben, kovácsoltvas bekötő vasakkal erősítették meg.
A kőlapokat 50 cm-re a torony felmenő falazatába süllyesztették, a tégla falazása során helyezve el a erkély teljes hosszában. A kőlemezek anyagszerkezeti jellemzői nem voltak ismeretesek, csak a felső, tardosi mészkő volt látható. A két alsó lemez puha mészkő anyagát azért nem lehetett látni, mert a külső, párkányzati tagozat felületeit glettelés és festés védte. A homlokzat felújításnál ezeket a részlegesen mállott párkányrészeket is felújították, a glettelést kiegészítették, az újra festése is elkészült.
FELSOROLTÁK AZ ERKÉLY LEMEZ TÖNKREMENETLÉNEK FŐBB OKAIT
- A toronytörzs falazásakor elhelyezett kőelemek anyagának meghatározása helytelen volt, ilyen konzolosan túlnyújtott szerkezeti teherviselő kőelemeket kemény budakalászi mészkőből kellett volna eredetileg is elkészíteni.
- A körül járható erkély egyenes szakaszain, a három kőréteg alatt további téglakonzol készült, mely szabályosan le tudta vezetni a födémlemez saját súlyának terheléséből eredő erőt. Ilyen téglakonzol a sarokelemeket azonban nem támasztotta alá, így a szerkezet építésekor két irányú bekötő sarokvasakkal, felülről ’megakasztva’ kapcsozták meg. Ez kevés egy puha mészkő elem számára.
- Amíg az erkély lemezek egyenes falszakaszainál a kinyúló kőlemezek falazatba süllyesztett része a szerkezethez képest arányosan, nagyobb nyomvonalon és felületen tudta biztosítani a kőlapok kibillenésének megakadályozását (tovább erősítve a téglakonzolokkal), addig a saroklemezek falban lévő része sokkal kisebb nyomvonalúak és felületűek.
- A 18. században, 1819-ben bekövetkezett tűzvész során a toronysisak leégett, s mintegy 44 év múlva kapott új sisakot. Ez a rendkívül hosszú időszak okozta a torony téglafalazán ma is látható erős mállását, szinte elvesztve a belső felületeken a téglák teherbíró képességét. Feltételezik, hogy a torony falnak a külső, homlokzat felőli téglasorai is hasonlóan lepusztultak, csak ezt a jelenséget azért nem lehetett korábban itt is feltételezni, mert a javítások elfedték azt.
- Ez a 44 év az erkélylemez puha mészkő anyagában és a falbekötő vasak szerkezetében is biztosan erős romlást okozott.
- S bár 1863 nyarán új toronysisakot kapott a toronyszerkezet, az erkély lemezek megromlását nem láthatták teljeskörű állapotában.
- Ezt követően a 20. század elején egy erős földrengés életveszélyessé rombolta a templomot. Ekkor felmerült az épület teljes bontása is, azonban mégis statikai megerősítése és kiegészítése mellett döntött a kijelölt bizottság. Ekkor rossz döntést hoztak. A torony falszerkezetében is mai napig láthatóan súlyos és széles, a szerkezetek belsejében repedések keletkeztek, nem bontották vissza a tornyot, hanem belső helyszíni monolit vasbeton vázzal erősítették meg azt.
- Nyilvánvalóan maga az erkélylemez is megsérült, melyet un. ’betétezéssel’ javítottak ki. A kőlemezek sérült részeit kivésték s kőpótlással javították, egészítették ki. Ennek nyomait jól láthatók a kiszakadt sarokrészen is, de lekövethető az erkély lemezek többi részein is. Ezzel súlyosan meggyengítették a puha mészkő lapokat, jelentősen lecsökkentve azok teherbíró képességét.
- A szerkezeti romlás nemcsak a kőpótlás, kiegészítés miatt jött létre, hanem a csapadék okozta mállást elősegítő hatása, a vasanyagok korhadását beindító hatások, mind-mind egymást erősítő folyamatok.
- Az erkélylemez romlott állapotának megjavítására az elmúlt században egy aszfaltréteget húztak, annak érdekében, hogy az aszfalt megvédje az erkély lemezeit a víz károsító hatásától. Ez valószínű, valameddig még működhetett is, de a belső pusztulást ez már nem tudta megakadályozni.
- Idővel az aszfalt anyaga a nap ultraviola sugárzásától elöregedett, visszafordítható folyamatok miatt a réteg felrepedezett, bejuttatva a szerkezetbe a csapadékot. Sok esetben maga az aszfalt akadályozza már ekkor meg a szerkezetbe jutó víz gyors elpárolgását, így tovább erősítve a korrodáló hatást.
IDEIGLENES VÉDELMI SZERKEZETEKET HELYEZTEK EL
Elmondták, hogy az erkély szerkezeti állékonyságának védelmére alátámasztó gerendákat és ékeket helyeztek el, melyek a kőlemezek számára egy megnyugvási felületet biztosítanak. Ezt az alátámasztást azonban csak az állványzatra lehetett terhelni, ezért csak ideiglenesnek tekinthető a védelem. Az állványzat megerősítésére további kikötési pontokat építettek be és a sarkokon összekötő elemek biztosítják az egyes oldalak együtt dolgozását.
SZÜKSÉGES A TOVÁBBI SAROKRÉSZEK ELBONTÁSA
A jelenlegi tönkremenetel feltárta számukra a látható és a rejtett hibákat egyaránt, mindezekből azt következtetést vonták le, hogy a még helyén maradó, további három sarokrész elbontása elengedhetetlenül szükséges, ezt statikai vélemény is megerősíti. Jelenleg egy új, nagyobb teherbírású állványzat adja majd a biztonságos munkavégzés körülményeit, melyet a jelenlegi állvány bontását követően azonnal fel is állítanak. Erről az új állványról elvégezhető a három sarokelem leemelése. Ezt követően távolítható el a fennmaradt részekről a felső, összetöredezett tardosi mészkő – tájékoztattak.
TOVÁBBI VIZSGÁLATOK SZÜKSÉGESEK
Elmondták, további szemrevételes vizsgálat szükséges a tardosi mészkő alatt nyugvó kőelemek és falba süllyesztett részei állapotának meghatározásához. Tapasztalataik alapján szinte biztosan állítják: az egyenes szakaszok lebontása is elkerülhetetlen, mely kérdésről a statikai szakvélemény egyértelmű állásfoglalása szerint a teljes erkély szerkezeti bontását el kell végezni.
A bontással egyidőben, illetve annak eredményeinek ismeretében dolgozzák ki a szerkezetek újraépítésének módozatát.
Jelen ismereteik szerint a lehetséges szerkezeti megújítás igen körülményes és megfontolandó a toronytörzs falszerkezeti károsodása miatt. Ezért rendkívüli figyelemmel kell lenni a tartószerkezeti megoldások keresése, de legfőképp az erkélylemez újjáépíthetőségének kidolgozásában. Jelen információjuk kevés, ugyanakkor elegendő is lehetne ahhoz, hogy az erkély megszűntetése mellett döntsenek – közölték.
A templom műemléki, építészettörténeti értéke magas, a toronytörzs meglévő állapotát is vizsgálandó megoldások kidolgozása, a tűzfigyelő erkély helyreállítása és nem megszűntetése a cél.
KÉRELMET NYÚJTOTTAK BE AZ ANYAGI FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSÁRA
Hozzátették: lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a megfelelő és biztonságos helyreállítás költségfedezetére támogatást nyerjenek. Az építtető jelenleg is elkülönítette az állagvédelem és a bontáshoz szükséges fedezetet. Az újjáépítéshez szükséges anyagi források biztosítására kérelmet nyújtanak be.
AZT, HOGY PONTOSAN MIKOR LESZ KÉSZ, NEM TUDNI
„Mindezen tények, az idő szűkössége s az életveszély elhárításának sürgető kényszere behatárolják az elvégzendő feladatokra adható időt” – írták.
