Orbán Viktor a V4-en: Magyarország legfontosabb nemzetbiztonsági kérdése, hogy ne legyen közös határa Oroszországgal
Bár az ukrajnai háború miatt kialakult véleménykülönbségek miatt a visegrádi négyek feszült hangulatban találkoztak, de a tárgyalások után mégsem ezeket hangsúlyozták a miniszterelnökök, hanem a V4 megerősítéséről és a közös témákról beszéltek. Orbán Viktor szerint Magyarország legfontosabb nemzetbiztonsági kérdése, hogy ne legyen közös határa Oroszországgal.
Orbán Viktor azt mondta, hogy ez volt az 52. visegrádi négyek találkozója, amin miniszterelnökként részt vett, de ez volt az egyik legnehezebb. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nagyon ritka, intellektuálisan és politikailag is izgalmas vitában vett részt.
ROSSZ EMLÉKEINK VANNAK
Orbán szerint a mai egy önreflexiós megbeszélés volt, mert miután a világ változik, fel kell tenni a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán a V4-re. Azt mondta, hogy a brüsszeli struktúrában sok olyan közös érdekük van, ami miatt együttműködtek, de az orosz–ukrán háború mindent felülírt. Orbán azt akarta tudni, hogy a látható véleménykülönbségek ellenére tudnak-e alacsonyabb szintű ügyekben együttműködni.
Azt mondta, abban a négy ország részéről egyetértés van, hogy az orosz támadás a nemzetközi jog durva megsértése volt, és segíteni kell Ukrajnát. Orbán azt monda, hogy Magyarország érdeke, legfontosabb nemzetbiztonsági kérdése, hogy ne legyen közös határa Oroszországgal, mert arról rossz emlékeink vannak. Orbán végül azt mondta, hogy érdemes folytatni a V4-et, mert szerinte négy olyan téma van, amiben ha nem működnek együtt, akkor már most is rosszabbul állnának. Ez a négy téma az illegális migráció, az ukrajnai gazdaság közelebb engedése, a brüsszeli adóharmonizáció elleni fellépés és a nukleáris energia, mert anélkül nincs zöld jövő.
FESZÜLT VOLT A LÉGKÖR
A V4 történetének egyik legfeszültebb légkörben szervezett csúcstalálkozóját tartották meg Prágában. A cseh miniszterelnök januári nyilatkozata alapján a találkozó létrejöttének előfeltétele lehetett, hogy Magyarország is támogatta a február eleji EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséget, hétfőn pedig a parlament hosszú huzavona után ratifikálta Svédország NATO-tagságát – írja a Telex.
VAN-E ÉRTELME A VISEGRÁDI NÉGYEKNEK?
“Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet. A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok. Mindezek ellenére párbeszédet kell folytatnunk, valakinek ezt is meg kell tennie” – mondta a diplomáciában szokatlanul hidegen hétfőn a házigazda Fiala, aki Donald Tusk lengyel kormányfővel külön is megbeszélést folytatott.
A V4-csúcs előtt kedden Petr Fiala cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök külön tárgyalásokat folytatott, és természetesen kitértek a magyar és szlovák félre, akik Ukrajna katonai támogatásával nem értenek egyet. Tusk a kétoldalú találkozó után azt mondta, hogy emlékeztetni akarja arra Ficót és Orbánt, hogy a V4-eket arra alapozták, hogy a független államaik a Nyugathoz csatlakoznak, ennek köszönhető, hogy NATO és az Európai Unió tagjai lettek, és így segíthetnek Ukrajnának. Tusk egyébként a csúcs előtt azt nyilatkozta, hogy az egyeztetéseken kiderül, van-e értelme egyáltalán a visegrádi négyeknek.
A kétoldalú találkozás után egyébként Csehország és Lengyelország is kijelentette, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást, de nem küldenek oda katonákat.
A találkozó előtt egyébként kifütyüléssel és skandálással várta néhány tucat tüntető a visegrádi négyek két oroszbarátnak tartott miniszterelnökét, Orbánt és Ficót a prágai Liechtenstein-palota előtt. A tárgyalásra érkező miniszterelnök tudósítónknak kérdésre annyit mondott, hogy derűs a hangulat, feszültségek mindig vannak, de azokat is derűvel kell kezelni.
Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
