Többet adhat egy közös játék, mint hinnéd: ezért került fókuszba a társasjátékozás Ágota Falván (galéria)
Miközben a digitális világ egyre több időt vesz el a valódi találkozásoktól, Ágota Falván most egy egészen emberközeli témára irányult a figyelem: arra, hogyan lehet a társasjáték egyszerre fejlesztő eszköz, feszültségoldó kapaszkodó és közösségépítő élmény. Az ÁGOTA Közösség szakmai-lelki rekollekcióján pedagógiai szakemberek mutatták meg, mi minden rejlik egy közösen lejátszott parti mögött, a logikus gondolkodástól egészen a bizalom és az egymásra figyelés erősítéséig. A jó hangulat mellé ezúttal komoly, hazavihető tudás is érkezett.
Ahogy arról a napokban a Kecskemét365 is beszámolt, az ÁGOTA Közösség már gőzerővel készül a jubileumi, 30. ÁGOTA Táborra, amelyet 2026 nyarán Bács-Kiskun vármegyében, Tass-Alsószenttamáson rendeznek meg. A cikkből az is kiderült, hogy rekordszámú érdeklődés övezi az idei előkészületeket, több mint 200 jelentkezővel és számos új programelemmel vágnak neki a szervezők ennek a különleges mérföldkőnek. Ha lemaradtál róla, itt tudod elolvasni a korábbi cikket:
Ezúttal Ágota Falván a társasjátékok kerültek a középpontba, de nem a megszokott értelemben. A szakmai-lelki rekollekció újabb állomásán Prof. Dr. Nemeskéri Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Kultúra- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, valamint Nemes-Wéber Zsófia, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék tanársegédje arról beszélt a résztvevőknek, hogy a közös játék mennyire erős pedagógiai eszköz lehet. A bemutatón szó esett a Dienes-játékokról, a LogIQkáról és a Vízi-mókáról is, vagyis olyan fejlesztő társasokról, amelyek a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, sőt a környezettudatos szemléletet is képesek közelebb hozni a játékosokhoz.
A program igazi erejét azonban nemcsak az adta, hogy új módszereket mutatott, hanem az is, hogy kézzel fogható élménnyé tette mindazt, amiről az előadók beszéltek. A résztvevők az elméleti blokk után ki is próbálhatták a játékokat, így rögtön látszott, mennyire könnyen születik belőlük nevetés, oldódás, figyelem és kapcsolat. Kis Tünde, az élménypedagógiai programokért felelős divízióvezető arról beszélt, hogy a változatos rendezvények egyszerre segítik a kollégák feltöltődését és szakmai fejlődését, Nemes-Wéber Zsófia pedig kiemelte: a társasjátékozás a családokban és az oktatásban is kulcsszerepet kaphat, mert közösségi élményt ad, miközben hatékonyan oldhatja a szorongást is.
A Dienes-játékok mögött álló szemlélet azért különösen időtálló, mert Dienes Zoltán Pál magyar matematikadidaktikus egész pályáját annak szentelte, hogy a matematika ne félelmetes tantárgy legyen, hanem felfedezésre hívó, játékos tapasztalat. Több ország elemi iskolai tantervének kialakításában is részt vett, és pontosan ezt az örökséget lehetett most Ágota Falván is érezni: hogy a játék sokszor nem szünet a tanulásban, hanem maga a tanulás egyik legemberibb formája.
