Lavrov Szijjártónak: „ha elküldené nekem a dokumentumot, nagyon hálás lennék érte” – újabb telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra, az ügyre Szijjártó Péter is reagált

Újabb telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra szerdán. A Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közti beszélgetést egy oknyomozó újságokból álló konzorcium tette közzé. A felvételekből többek között az derül ki, hogy Szijjártó felajánlotta orosz kollégájának, hogy a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül európai uniós dokumentumokat juttat az asztalára.

A VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ a múlt héten közölte a magyar-orosz kapcsolatokról szóló cikksorozata első részét. Ebben arról írtak, hogy Szijjártó Péter az elmúlt években többször is a Kreml érdekeiben járt el az Európai Unió ülésein és tanácskozásain, emellett pedig rendszeresen tájékoztatta az orosz külügyminisztert az uniós folyamatokról.

A kiszivárgott hangfelvételek szerint Szijjártó erőfeszítéseket tett azért, hogy a szankcionált orosz személyek és szervezetek lekerüljenek az uniós szankciós listáról, és ennek érdekében Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel is szorosan együttműködött – részletezi a Telex.

TÚLMUTATOTT AZ UNIÓS EGYEZTETÉSEK SZIVÁROGTATÁSÁN

A szerdán megjelent írás szerint a magyar kormány szisztematikusan eszközként használta a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését annak érdekében, hogy lassítsa, illetve akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

A 2023 és 2025 közötti telefonbeszélgetések alapján Szijjártó Péter szerepe jóval túlmutatott az uniós egyeztetések kiszivárogtatásán. Több alkalommal is részletes információkkal látta el Szergej Lavrovot arról, miként kívánja a Nyugat fokozni a nyomást Oroszországon az ukrajnai háború lezárása érdekében. A cikk szerint Szijjártó az uniós tárgyalások szüneteiben rendszeresen kapcsolatba lépett Lavrovval, hogy tanácsot kérjen, illetve egyeztessen olyan lépésekről, amelyek az EU és Ukrajna szempontjából hátrányosak lehettek.

ORBÁN KIJEVI LÁTOGATÁSA ÉS AZ AZT KÖVETŐ EGYEZTETÉSEK

2024. július 2-án Orbán Viktor Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ez volt az első alkalom a teljes körű orosz invázió kezdete óta, hogy a magyar miniszterelnök személyesen találkozott az ukrán államfővel.

Ugyanezen a napon Szijjártó ismét felhívta Lavrovot, hogy beszámoljon a találkozóról. A hívás időzítése különösen jelentős volt, mivel mindössze egy héttel előzte meg a washingtoni NATO-csúcstalálkozót, ahol Ukrajna támogatása kiemelt napirendi pontként szerepelt.

A beszélgetés során Szijjártó azt próbálta felmérni, hogy Vlagyimir Putyin fogadná-e Orbánt még a csúcstalálkozó előtt, „bárhol Oroszországban”, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök teljesen rugalmas a helyszínt illetően. Orbán célja az volt, hogy ismertesse Putyinnal a kijevi találkozó következményeit.

AZ UNIÓS SZEREP KÉRDÉSE ÉS A „BÉKEMISSZIÓ”

Lavrov rákérdezett arra is, milyen minőségben kíván Orbán tárgyalni: magyar miniszterelnökként, vagy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő politikusként.

Szijjártó válasza szerint a két szerep nem választható el egymástól, ugyanakkor az uniós elnökség „növeli a jelentőséget”.

Orbán ezt a helyzetet felhasználva indította el az általa „békemissziónak” nevezett diplomáciai kezdeményezést, amelynek keretében Kijevbe, Moszkvába, Washingtonba és Pekingbe is ellátogatott.

TITKOLÓZÁS ÉS A MOSZKVAI TALÁLKOZÓ

A cikk szerint a magyar kormány igyekezett titokban tartani az Orbán–Putyin-találkozó tervét az EU- és NATO-szövetségesek előtt, tartva a nyugati reakcióktól. Amikor azonban a találkozó híre kiszivárgott, az uniós vezetők hangsúlyozták: Orbán nem az EU-t, hanem kizárólag Magyarországot képviseli.

Ezzel szemben a kiszivárgott beszélgetések alapján sem Orbán, sem Putyin nem így tekintett a helyzetre. A találkozóra végül 2024. július 5-én került sor a Kremlben, ahol Putyin Orbánt az Európai Unió képviselőjeként mutatta be. A beszélgetést a Telex a következőképp idézi:

• Lavrov: Nézze, azért is szerettem volna felhívni önt, hogy érdeklődjek az Európai Unióval kötött kompromisszumról, amely az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szól. Ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy ebben döntő szerepet játszott a nemzeti kisebbségek nyelvének kérdése.
• Szijjártó: Így van. Valóban így történt.
• Lavrov: Próbáljuk megszerezni a pontos dokumentumot, de…
• Szijjártó: Elküldöm önnek. Nem probléma. […]
• Lavrov: Oké, Péter, ha elküldené nekem a dokumentumot, nagyon hálás lennék érte.
• Szijjártó: Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemnek, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnökének, és akkor az ön rendelkezésére áll majd.

A VITATOTT DOKUMENTUM ÜGYE

Az nem derült ki egyértelműen, pontosan mely dokumentumról volt szó. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint nagy valószínűséggel egy olyan tárgyalási keretről tárgyalhattak, amely már nyilvánosan is hozzáférhető volt. Egy nyugati hírszerzési forrás ugyanakkor felvetette: elképzelhető, hogy Lavrov pusztán lojalitási tesztnek szánta a kérést, hogy felmérje, Szijjártó meddig hajlandó elmenni az információszolgáltatásban.

EGY KÉSŐBBI BESZÉLGETÉS: AZ ALASZKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ

A cikk egy 2025. augusztus 16-i telefonhívást is ismertet, amely az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó után zajlott. Szijjártó ebben a beszélgetésben igyekezett kulisszatitkokat megtudni Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójáról.

Különösen az érdekelte, miért maradt el a közös ebéd, és miért távozott Putyin viszonylag gyorsan Anchorage-ból. Lavrov ezt bagatellizálta, megjegyezve, hogy az ebédet valójában nem is mondták le, majd ironikusan hozzátette: az amerikai gasztronómia nem különösebben vonzó számukra.

A gazdasági együttműködés vagy új szankciók kérdésében Lavrov szerint nem történt előrelépés. A találkozót „baráti hangulatúnak” nevezte, amely során személyes témák is szóba kerültek. Ukrajna ügyében ugyanakkor azt állította, hogy sikerült világossá tenni az orosz álláspontot, és szerinte Trump megértette annak lényegét.

AZÓTA SZIJJÁRTÓ IS REAGÁLT

A cikk állításaival kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott. Szijjártó Péter a hangfelvételek nyilvánosságra kerülését „szokatlanul durva és nyílt titkosszolgálati beavatkozásnak” minősítette. A magyar külügyminiszter a Facebookon azt írta, a „leleplezésből” négy dolog derül ki, nevezetesen az, hogy Magyarország határozottan kiáll a béke mellett, a leghatározottabban kiáll a kárpátaljai magyarokért, harcol az olcsó orosz olajért és gázért, illetve hogy „nagyon veszélyesnek és kész tragédiának” tartják Brüsszel politikáját.