Magas hozamú állampapír alacsony infláció mellett? Az elemzők szerint ez nem maradhat így sokáig
A júniusi infláció az előző hónapnál is alacsonyabb lett, aminek a hazai állampapír-befektetők is örülhetnek: a lassuló pénzromlás mellett a lakosságnak kínált állampapírok kamatai továbbra is rendkívül magasak. Ez ugyanakkor az állam számára egyre költségesebb finanszírozást jelent, ezért sok elemző szerint hosszabb távon nem tartható fenn a jelenlegi kamatkörnyezet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint júniusban az éves infláció 1,7 százalékra lassult, ami az előző havi értéknél is alacsonyabb. Bár az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nemrég több lakossági állampapír kamatát is mérsékelte – a FixMÁP kamata például 6,5 százalékról 6 százalékra csökkent –, az alacsony infláció miatt a reálhozam továbbra is kiemelkedően magas. A 6 százalékos kamat 1,7 százalékos infláció mellett 4,3 százalékos nettó reálhozamot jelent. A Telex szerint egy kockázatmentes, adómentes állami megtakarítás esetében ez történelmi összevetésben is rendkívül magas érték. Hasonló a helyzet az intézményi piacon is: a keddi, 5,03 százalékos ötéves referenciahozam még mindig mintegy 3,3 százalékos reálhozamot jelent.
MIÉRT JELENT EZ KIHÍVÁST AZ ÁLLAMNAK?
A lakossági állampapírok magas kamata ugyan vonzó a megtakarítók számára, az államnak azonban jelentős kamatkiadást okoz. Jelenleg ugyanis a magyar állam olcsóbban tud forráshoz jutni az intézményi piacon, mint a lakossági értékesítésen keresztül. Az ötéves intézményi referenciahozam jelenleg 5 százalék körül alakul, vagyis a 6 százalékos FixMÁP közel egy százalékponttal magasabb kamatot fizet. A Bankmonitor szerint ez a különbség hosszabb távon nehezen indokolható, különösen úgy, hogy az ÁKK új vezetésének egyik célja az állami kamatkiadások csökkentése. A piaci hozamok csökkenéséhez több tényező is hozzájárult: javult a befektetői bizalom, erősödött a forint, és mérséklődött az uniós forrásokkal kapcsolatos kockázati felár.
VÁRHATÓAN TOVÁBB CSÖKKENHETNEK A LAKOSSÁGI KAMATOK
A jelenlegi kamatszintek fenntartása ezért egyre kevésbé valószínű. Amennyiben a piaci hozamok tartósan 5 százalék körül maradnak, az ÁKK várhatóan tovább mérsékelheti a lakossági állampapírok kamatát. A Bankmonitor arra is felhívja a figyelmet, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamata is jelentősen csökkenhet a következő években. Mivel a konstrukció kamata az előző évi átlagos inflációhoz kötött, az alacsony infláció a későbbi kamatfizetésekben is megjelenik. Az MNB előrejelzése szerint a 2026-os átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat, így a jelenlegi feltételek mellett a PMÁP kamata 2027-ben 1,9 százalékra mérséklődhet.
A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET KORLÁTOZZA A KAMATCSÖKKENTÉST
Felmerülhet a kérdés, hogy ha Magyarországon már ilyen alacsony az infláció, miért nem csökkennek gyorsabban a kamatok. A válasz elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezetben keresendő.
A világ meghatározó állampapírpiacain továbbra is viszonylag magas hozamok jellemzők. Az amerikai tízéves államkötvény hozama 4,5 százalék körül, a német tízéves állampapíré pedig 3 százalék felett mozog. Egy nyitott gazdaságként Magyarország sem tud teljesen elszakadni ezektől a nemzetközi hozamszintektől.
Miközben a hazai infláció már csak 1,7 százalék, az állampapírpiaci referenciahozamok továbbra is 5 százalék körül alakulnak, vagyis a reálkamat továbbra is magas. Ez ugyan segíti a megtakarítások értékének megőrzését, ugyanakkor a magas kamatkörnyezet fékezheti a beruházásokat és a hitelkeresletet is.
Összességében ezért a hazai kamatpályát nemcsak a magyar infláció alakulása, hanem a nemzetközi hozamkörnyezet és a befektetői hangulat is jelentősen befolyásolja.
