Kormányszóvivői tájékoztató: bevezetik a javításhoz való jogot, benyújtják a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot
A kormány csütörtöki sajtótájékoztatójának középpontjában az Alaptörvény 17. módosítása áll, amelyet Magyar Péter miniszterelnök múlt szombaton nyújtott be az Országgyűlésnek. A javaslat több ponton is átalakítaná a jelenlegi alkotmányos rendszert: egyebek mellett módosítaná több közjogi tisztség szabályait, változtatna az igazságszolgáltatás működésén, valamint új rendelkezéseket vezetne be az országgyűlési képviselők mandátumára és az állami vagyon védelmére vonatkozóan. A sajtótájékoztatón emellett szó esett az uniós források felhasználásáról, az agrárkamara átalakításáról, az egészségügyi digitalizációról, valamint több, korrupciógyanúval összefüggő vizsgálatról is.
Az Országgyűlés előtt fekvő alkotmánymódosítás több ponton írná át a jelenlegi Alaptörvényt. A javaslat megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, valamint 70 éves felső korhatárt vezetne be az alkotmánybírák számára, amelynek hatálybalépésével Polt Péter és további három, hetven év feletti alkotmánybíró mandátuma is megszűnne. A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság elnökét ismét maguk az alkotmánybírák választhatnák meg. Emellett bővülnének a bírák jogosítványai az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztásában, elszámoltatásában és visszahívásában.
A MÁR SOKAT EMLEGETETT CIKLUSKORLÁT
A tervezet 12 éves, illetve legfeljebb három egymást követő ciklusban maximálná az országgyűlési képviselők megbízatásának időtartamát. Alkotmányos alapot teremtene továbbá a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásához, visszaállítaná a „megye” elnevezést a vármegye helyett, valamint megszüntetné a Költségvetési Tanács vétójogát. Az eredeti javaslat még tartalmazta az önálló szabályozó szervekre – köztük az NMHH-ra, az SZTFH-ra és a MEKH-re – vonatkozó alaptörvényi rendelkezések törlését is, amely a szervek rendeletalkotási jogának megszűnését eredményezte volna. Ezt a részt azonban egy szerdán benyújtott módosító indítvánnyal kivették a tervezetből.
TÖBB MINT TÍZ ÓRÁN ÁT VITÁZTAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN
Az alkotmánymódosításról kedden több mint tízórás parlamenti vita zajlott. A Fidesz képviselői hosszan ismertették kifogásaikat, majd az ülés végén bejelentették, hogy a további vitát bojkottálják. Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy a kormánypártok obstrukcióval próbálták lassítani a parlamenti munkát, majd feladták ezt a stratégiát. Gulyás Gergely szerint a javaslat „az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon”, míg Orbán Viktor úgy fogalmazott: a Tisza Párt az alkotmánymódosítással minden emberi, erkölcsi és jogállami határt átlépett. A vita során Görög Márta igazságügyi miniszter végig jelen volt, majd a végén kijelentette, hogy álláspontja szerint a módosítások a jogállamiságot erősítik. A plenáris ülés egyik legtöbbet emlegetett momentuma Kulcsár Krisztián és Lezsák Anna szóváltása volt. A tiszás képviselő később még az ülésnapon, majd külön videóüzenetben is bocsánatot kért a történtekért, amit frakciója is tudomásul vett.
MAGYARORSZÁG HASZNÁLNI FOGJA AZ ARACHNE RENDSZERT
A sajtótájékoztatón kormányszóvivők megerősítették, hogy Magyarország az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalásainak megfelelően alkalmazni fogja az Arachne kockázatértékelő informatikai rendszert. Az eszköz célja a visszaélések, az összeférhetetlenségi helyzetek és a korrupciós kockázatok hatékonyabb feltárása, különösen a közös agrárpolitikai támogatások felhasználása során.
TÖBB PÉNZ JUT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA
A kormány további 25,9 milliárd forinttal támogatja a távhőszolgáltatókat. A tájékoztatón elhangzott, hogy a szolgáltatás költségeinek mintegy 60 százalékát jelenleg is az állam finanszírozza, míg a lakossági befizetések a kiadások körülbelül 40 százalékát fedezik.
ÁTALAKUL AZ AGRÁRKAMARA
Az Agrárminisztérium módosítaná a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését. A tervek szerint megújulna a kamarai választási rendszer, szigorodnának az összeférhetetlenségi szabályok, létrejönne a miniszteri törvényességi felügyelet, valamint megszűnne a kamarai tisztségviselők díjazása. A cél egy hatékonyabb, szakmai alapokon működő kamarai rendszer kialakítása.
EGY ÉVVEL KITOLJÁK AZ E-BEUTALÓK KÖTELEZŐ HASZNÁLATÁT
A kormány 2027 augusztusáig elhalasztja az e-beutalók kötelező alkalmazásához kapcsolódó szankciók bevezetését. Indoklásuk szerint az elektronikus rendszer fejlesztése még nem zárult le, ezért további időre van szükség a megfelelő működés biztosításához.
VIZSGÁLAT INDULT AZ OBSERVER MÉDIAFIGYELŐ SZERZŐDÉSEI MIATT
A kormány vizsgálatot rendelt el az Observer Médiafigyelővel kötött szerződések ügyében. A tájékoztatás szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a szerződésekben szereplő díjak jelentősen meghaladják az infláció mértékét, miközben a szolgáltatás tartalma nem változott arányosan. A kormány szerint ezért felmerül a túlárazás gyanúja, és hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek.
CIVIL SZERVEZETEKET ÉRINTŐ VIZSGÁLATOKRÓL IS BESZÁMOLTAK
A sajtótájékoztatón ismertették a „Tisztítótűz” néven meghirdetett intézkedéssorozat részleteit is, amelynek céljaként a korrupció visszaszorítását és az állami vagyon visszaszerzését nevezték meg.
A kormány tájékoztatása szerint öt olyan ügyben tettek feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, amelyekben állami támogatások felhasználását vizsgálják. Emellett hét civil szervezet működésével kapcsolatban is összefonódások gyanúja merült fel. A kormány állítása szerint ezek a szervezetek az elmúlt öt évben összesen 1,52 milliárd forint állami támogatásban részesültek, és egyes programjaik részben átfedhettek egymással.
Az érintett szervezetek neveit nem ismertették teljes körűen, ugyanakkor elhangzott, hogy az egyikük a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK), amelyet korábban Király Nóra vezetett. A kormány szerint az ügyben további vizsgálatok várhatók.
31,2 MILLIÁRD FORINTOS KIFIZETÉST VIZSGÁL A KORMÁNY
A kormány szerint 2021 decembere és 2026 júniusa között mintegy 31,2 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Veglegestorles.hu részére adattörlési kódokért. Köböl Anita tájékoztatása szerint az NMHH költségvetésében ebben az időszakban évente mintegy 10 milliárd forint szerepelt egyéb kiadásként.
A kormány álláspontja szerint a kifizetések nem tényleges adattörlési szolgáltatásért történtek, hanem kizárólag törlőkódok beszerzésére, amelyeket ráadásul nem minden esetben használtak fel. A kabinet szerint mindez felveti a bűncselekmény gyanúját, ezért az ügyben feljelentést tettek.
34,2 MILLIÁRDOS EGYHÁZI BERUHÁZÁST IS VIZSGÁLNAK
A sajtótájékoztatón szó esett egy, még az előző kormány idején támogatott egyházi fejlesztésről is. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa két budapesti, a Palotanegyedben található ingatlant kapott azzal a céllal, hogy azokban egy „diológusakadémiát” és egy „lelkiségi tudományos központot” hozzanak létre.
A kormány tájékoztatása szerint a beruházás költsége a többszöri szerződésmódosítás után 34,2 milliárd forintra emelkedett, miközben a projekt a mai napig nem készült el. A szóvivők azt is elmondták, hogy az egyház magyarországi közössége becsléseik szerint ezer-kétezer főt számlál.
A jelenlegi kabinet szerint a beruházás dokumentációja hiányos, több ponton ellentmondásos és nem kellően átlátható, emellett összeférhetetlenségi kérdések is felmerültek. A kormány ezért költségvetési csalás, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, valamint hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt feljelentést tett.
MÓDOSUL A KÖLTSÉGVETÉS, NŐHETNEK A NATO-KIADÁSOK
A kormány közlése szerint augusztus végéig módosítják a 2026-os költségvetést, míg a 2027-es büdzsét várhatóan októberben terjesztik elő.
A sajtótájékoztatón kérdésként felmerült a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességének jövője is, azonban erre konkrét választ nem adtak. A kormányszóvivő annyit közölt, hogy a kabinet minden olyan intézkedést fenn kíván tartani, amelyet sikeresnek tart. Elhangzott az is, hogy az árrésstop kérdése ezúttal nem szerepelt a kormányülés napirendjén.
A NATO-val kapcsolatban közölték, hogy Magyar Péter miniszterelnök a közelmúltban több kétoldalú egyeztetést is folytatott szövetséges országok vezetőivel. A kormány célja, hogy Magyarország 2031-re a GDP 2,5 százalékára emelje védelmi kiadásait, míg a NATO által kijelölt, 5 százalékos hozzájárulási szintet 2035-re érje el.
AZ OTTHON START PROGRAM MÓDOSÍTÁSA
A Pénzügyminisztérium továbbra is vizsgálja a költségvetés helyzetét, ezért egyelőre nem született döntés az Otthon Start hitelprogram esetleges módosításáról. A sajtóban az elmúlt napokban olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint a konstrukció feltételei szigorodhatnak, a kormány azonban hangsúlyozta: amíg nincs végleges döntés, addig erről nem kívánnak részleteket közölni.
A tájékoztatón elhangzott, hogy Kármán András pénzügyminiszter jelenleg a teljes költségvetés felülvizsgálatát végzi, amelynek célja a költségoptimalizálás. A kormány ugyanakkor ismét megerősítette, hogy a bevált intézkedéseket meg kívánja őrizni.
Újságírói kérdésre a Mol esetleges vezetői átalakításával kapcsolatban is reagáltak. A kormányszóvivő közölte: ilyen döntés jelenleg nincs napirenden.
NEM ADTAK TÁJÉKOZTATÁST AZ ARANYKONVOJ-ÜGYRŐL
A Kontroll.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csütörtöki közleményére kérdezett rá, amely szerint az úgynevezett aranykonvoj-ügy vizsgálata során nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.
Köböl Anita ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy folyamatban lévő nyomozásról a kormány nem adhat további tájékoztatást.
BEVEZETIK A JAVÍTÁSHOZ VALÓ JOGOT
A kormány döntött az Európai Unió úgynevezett Right to Repair irányelvének magyarországi átültetéséről.
Az új szabályozás értelmében a gyártók kötelesek lesznek javítási szolgáltatást biztosítani minden olyan termék esetében, amely műszakilag javítható. Emellett a szükséges pótalkatrészeket is észszerű áron kell majd értékesíteniük, ezzel ösztönözve a termékek hosszabb élettartamát és a javíthatóságot a csere helyett.
BENYÚJTHATJÁK A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT
Az MTI kérdésére a kormány közölte, hogy a társadalmi egyeztetés lezárását követően a napokban benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A tájékoztatás szerint erre várhatóan még csütörtökön vagy legkésőbb pénteken sor kerül.
A sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy az Egészségügyi Minisztérium már dolgozik a vényköteles gyógyszerek és az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentésén. A jelenlegi elképzelések szerint a receptre felírt gyógyszerek teljes áfamentességet kaphatnak.
A kormány hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az adócsökkentésről csak a Pénzügyminisztériummal közösen születhet döntés. A lehetőségek vizsgálata jelenleg is zajlik, az egészségügyi és a pénzügyi tárca szoros együttműködésben dolgozik a javaslat kidolgozásán.
Cikk forrása: Telex, Sajtótájékoztató
