Hétfő este az Országgyűlés 139 igen és 6 nem szavazattal elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet a kormány „Tisztítótűz művelet” néven hirdetett meg néhány héttel ezelőtt. A szavazást a Fidesz és a KDNP képviselői bojkottálták, míg a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak. A módosítás csak akkor lép hatályba, ha azt a köztársasági elnök aláírja – erre öt nap áll rendelkezésére. Amennyiben ez megtörténik, több jelentős változás azonnal életbe lép.
A módosítás egyik legvitatottabb eleme, hogy hatályba lépése után megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, de ehhez először alá kell írnia azt, amire öt napja lesz. Az új államfőt az Országgyűlés választja meg 30 napon belül – emlékeztet a Telex.
ÁTALAKUL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Emellett visszaállítják az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát, ami több jelenlegi tag mandátumának megszűnését jelenti. A változások az Alkotmánybíróság működését így érintik:
- a testület elnökét ismét a bírák választják meg saját maguk közül,
- a mandátumok időtartama 12 évről 9 évre csökken,
- visszakap bizonyos költségvetési és adóügyekben korábban korlátozott jogköröket.
A bírósági rendszerben is nő a bírák szerepe: nagyobb beleszólásuk lesz az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztásába és visszahívásába.
KÉPVISELŐI CIKLUSLIMIT JÖN
Új szabály, hogy a jövőben nem indulhat országgyűlési választáson az, aki már legalább három cikluson, azaz 12 éven át volt képviselő. Ez több jelenlegi politikust is érint. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője emiatt korábban lemondott tisztségéről, mondván: így már ő maga sem indulhatna újra.
LÉTREJÖN AZ NVVH
A módosítás megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját is. Az új intézmény feladata a közvagyon védelme és az esetleges visszaélések feltárása lesz, és ennek érdekében nyomozati és ügyészségi jogköröket is kap.
TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK
A kormány álláspontja szerint a módosítás célja a politikai rendszer megújítása és a „korábbi struktúrák lezárása”. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a változtatás egy új alkotmány előkészítésének első lépése lehet. A Fidesz ezzel szemben úgy látja, hogy a döntés sérti a jogállamiságot, és korlátozza a demokratikus választásokat – a párt korábban tüntetést is szervezett a módosítás ellen.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az elmúlt hetekben többször is alkotmányos aggályokat fogalmazott meg az Alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és nemzetközi fórumokhoz is fordult az ügyben.
