A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház október 30-án mutatta be a Messiás című táncszínházi előadást a Kelemen László Kamaraszínházban. A teátrum balett-tagozata, a Kecskemét City Balett új produkciója Barta Dóra rendezésében és koreográfiájával a hit, a kétely, a remény és az emberi felelősség kérdéseit járja körül.
Honnan várjuk a megváltást, és mit tehetünk mi magunk egymásért? Handel monumentális oratóriumából kiindulva a produkció az ember belső világába vezeti a nézőt. A szenvedés, a várakozás és a megújulás tapasztalata a mozdulatokon, a táncosok találkozásain és egymáshoz való viszonyán keresztül kap színpadi formát. Barta Dórát különösen az foglalkoztatta, hogy bizonytalan időszakokban miért erősödik fel a kívülről érkező megmentő iránti vágy, és közben milyen felelősséget vállalunk saját életünkért, közösségeinkért.
JÓSÁGRÓL ÉS SZERETETRŐL SZÓL
„Ahol az egyik ember fölemeli a másikat, ott a megváltás már elkezdődött” – fogalmazott a rendező-koreográfus. Alkotói szándéka szerint az előadás teret ad a személyes felismeréseknek, és a jóságról, a szeretetről, az önzetlenségről való gondolkodásra hívja közönségét. A produkció zenei világában Handel műve Nagysolymosi Gábor kortárs zenéjével találkozik; a közös alkotómunkában Horváth Antónia kreatív zenei munkatársként vett részt. A különböző zenei rétegek, a csendek és a hangzásbeli ellenpontok az elmélyülést szolgálják. „Handel zenéje és a kortárs zenei anyag szorosan összefonódik: van, ahol egymásra rétegződnek, máshol új hangszereléssel kapcsolódnak össze. Ettől az egész együtt pulzál, egyetlen zenei szövetet alkot. Az effektekkel, hangszínekkel és dallamokkal egy olyan univerzumot szerettünk volna létrehozni, amelyben a nálunk hatalmasabb és a nehezen megfogalmazható dolgok is érzékelhetővé válnak” – összegezték.
„EGY IDŐTLEN SZENT TÉR FOGLALKOZTATOTT”
Ezt erősíti a Barta Dóra által tervezett látványvilág is, amelyet alkotótársaival, a szcenikáért felelős Kis Balázzsal, a fénytervet készítő Pető Józseffel, illetve Horn Enikő jelmeztervezővel álmodtak színpadra. A konzultáns Szabó Tamás volt.
„Az alkotói gondolkodásomat szinte mindig erős képi víziók kísérik. A Messiás esetében is így történt. Egy időtlen szent tér foglalkoztatott, egy kupola és egy barlang egyidejű képe jelent meg bennem, két egészen eltérő, mégis mélyen összetartozó térélményként” – magyarázta a rendező-koreográfus. „A barlang számomra az ember legbelső világát, az ősi emlékezetet, a rejtőzködést és az önmagunkkal való szembenézést idézi. A kupola ezzel szemben a transzcendencia, a végtelenség, a felfelé törekvés építészeti szimbóluma. Izgalmasnak találtam, hogy ez a két jelentés egyetlen színpadi architektúrában találkozhat.”
HANGÚLYOS SZEREPET KAP AZ EXTRAVAGÁNS TESTHASZNÁLAT
Az előadás társkoreográfusa Szigethy Norbert, aki először dolgozott a színházban ilyen minőségben. A közös munka egyik legfontosabb eredménye szerinte az a formanyelv, amelyben két eltérő alkotói érzékenység találkozhatott: „A saját mozgásvilágomat a képiség, a kézközpontúság és a gesztusok iránti figyelem határozza meg, míg Dóra koreográfiáiban az extravagáns, kiművelt testhasználat is hangsúlyos szerepet kap. A két megközelítés nem kioltja, hanem gazdagítja egymást. Különösen fontos volt számomra, hogy a saját mozdulataim, formanyelvem érvényesítése helyett egy tágabb alkotói világ kibontakozását segítsem.”
A Messiásban Pavleszek László, Gömöri Lara, Varga Lotti, Hoffmann Luca, Elizaveta Sitko, Szigethy Norbert, Weisz Tícia Szonja, Szatmári Márk, Divinec Márk, Estebe Abrisketa, Andrucsák Krisztián, Éles Míra és Kovács Dorina táncművészek lépnek színpadra. Az előadásban elhangzó szövegeket Kocsis Pál színművész szólaltatta meg – írja közleményében a Kecskeméti Katona József Színház.
