Friss adatokat közölt a BvOP: kiderült, augusztus elejéig hány embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből
Augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Közülük mostanáig hat embert fogtak el, mert megszegték a reintegrációs őrizetről szóló rendeletben foglalt szabályokat. Valakit ismét bűncselekményen kaptak, más nem hagyta el az ország területét a megadott 72 órán belül, írta meg a Szeged365.hu.
Továbbra is sorra szabadulnak ki a magyar börtönökből a külföldi embercsempészek – derül ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) által a 24.hu-nak megküldött adataiból.
808 CSEMPÉSZT ENGEDTEK EL ELSŐ KÖRBEN
Május végén 606 külföldi embercsempész távozhatott összesen 26 büntetés-végrehajtási intézetből, miután a kormány kiterjesztette a reintegrációs őrizetet – írtuk meg akkor. A BvOP akkor azt közölte, hogy még 202 rab elengedése várható. A tájékoztatás időpontjában tehát összesen 808 külföldi állampolgárságú, jogerősen elítélt, kiutasított fogvatartott volt, akik kizárólag embercsempészést követtek el, azaz ennyien feleltek meg a jogszabály által meghatározott feltéteknek.
AZÓTA TÖBB MINT 500 EMBERT ENGEDTEK EL
Azóta eltelt bő két hónap, ami újabb több száz külföldi embercsempésznek tartogatott jó hírt: távozhatnak a rács mögül. A 24.hu újabb megkeresésére a BvOP azt írta, hogy augusztus 4-éig 1385 külföldi állampolgárságú, embercsempészetért jogerősen elítélt, kiutasított fogvatartottat bocsátottak reintegrációs őrizetre. A május végén és augusztus elején közölt adatok között tehát 577 fő az eltérés.
EZEK A REINTEGRÁCIÓS ŐRIZET SZABÁLYAI
A reintegrációs őrizet szabályai szerint ha a rendőrség azt észleli, hogy az elítélt a meghatározott kötelezettségét megszegve a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül Magyarország területét nem hagyta el, vagy a magatartási szabályt megszegve a reintegrációs őrizet időtartama alatt Magyarország területére visszatért, úgy „az elítéltet elfogja, és az elfogás helyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő.” Ebben az esetben a reintegrációs őrizet megszűnik, és az elítéltnek a hátralévő szabadságvesztését is le kell töltenie, sőt ilyenkor feltételes szabadságra sem bocsájtható már.
EGY APPLIKÁCIÓ SEGÍTI AZ ELÍTÉLTEK LEKÉRDEZÉSÉT
Rétvári Bence belügyi államtitkár korábban egy írásbeli kérdésre válaszolva árulta el, hogy az ellenőrzések hatékony végrehajtásának érdekében az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztálya informatikai fejlesztést hajtott végre, aminek segítségével a közterületi szolgálatot ellátó állomány számára biztosított a reintegrációs őrizetbe helyezett elítéltek Nova.mobil-alkalmazásban történő lekérdezése. Az említett applikáció azonban nyomonkövetésre és helymeghatározásra nem alkalmas, akkor van haszna, ha igazoltatják a hazánkból kiutasított személyeket.
HATAN MEGSZEGTÉK A SZABÁLYOKAT
Ezzel összefüggésben rákérdeztek, hogy a reintegrációs őrizet bevezetése óta hány szabadon engedett embercsempész nem tartotta be a rá vonatkozó előírásokat. A BvOP azt írta válaszában: a reintegrációs őrizet szabályainak megszegéséért hat embert kísértek vissza bv-intézetbe. Ezt megerősítette a rendőrség is.
Közülük hárman 72 órán belül nem hagyták el Magyarország területét, majd utána bűncselekmény elkövetése közben érték őket tetten. Egy személy 72 órán belül követett el bűncselekményt, amiért előállították. Két főről– egy török és egy grúz állampolgárról, akiket határforgalom-ellenőrzés-, illetve igazoltatás során vontak intézkedés alá – megállapították, hogy nem hagyták el 72 órán belül Magyarország területét, ezzel megsértve a részükre meghatározott magatartási szabályokat.
TÚLZSÚFOLTSÁG MIATT VOLT SZÜKSÉGES EZ A LÉPÉS
Az embercsempészek szabadon bocsátását a kormány azzal magyarázta korábban, hogy ellátásuk éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet. Rétvári Bence arról beszélt, egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt is elmagyarázta, „Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.” És most valóban túlzsúfoltak lennének, ha az 1385 embercsempésznek nem nyitottak volna zárkaajtót.
MÉG TÖBB MINT EZREN ÜLNEK EMBERCSEMPÉSZÉS MIATT
A BvOP a lapnak megküldött tájékoztatása szerint augusztus 4-én 18 142 férőhellyel rendelkeztek a magyar börtönök, ahol 18 282 embert tartanak fogva. Vagyis 142-vel többet, mint amennyi hely van hivatalosan. Ha ehhez hozzávesszük a már kiengedett rabokat, akkor ezres nagyságrendű túlzsúfoltság is lehetne. Azt is megtudták, hogy még 1116 rabot tartanak fogva embercsempészés miatt, de többségük valószínűleg más bűncselekmények elkövetése miatt is ül, így aligha távozhatnak idő előtt.
JANUÁRTÓL KREDITEKET GYŰJTENEK A RABOK
Januártól jelentős változás lesz a börtönök lakóinak életében: a rabok együttműködő magatartásától függ majd a végrehajtás jellege, akár csökkenthetik büntetésük idejét is.
Forrás: szeged365.hu
