Azután, hogy beszámoltunk róla hétfőn, hogy Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman kapták meg a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért, amit sikerrel alkalmaztak a covidjárvány elleni küzdelemben, kedden újabb nagyszerű hírt kaptunk: még egy magyar érdemelte ki ugyanis a Nobel – díjat!
Mint az MTI beszámolt a hírről, Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Mint az Index írta, a Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fizikai kutatásokért ítélték a rangos díjat 2023-ban. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része (10–18 másodperc). Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amiket eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.
Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L’Huillier a Lundi Egyetem atomfizika-professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundum időtartamú fényimpulzusokat.
FRISSÍTVE:
EGYSZERRE SZERZETT VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS FIZIKUSI DIPLOMÁT
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
ÚTTÖRŐ SZEREPET VÁLLALT
Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
EREDMÉNYEIT VILÁGSZERTE HASZNOSÍTJÁK, TÖBBEK KÖZÖTT SZEGEDEN IS
Ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is – áll a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Forrás: MTI/index.hu/Magyar Tudományos Akadémia
