Több száz további ingatlant sajátítana ki a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez – Kiskőrös és Kiskunhalas is érintett
A „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség – közölte a Népszava.
A jelenlegi módosítás alapvetően egy új paragrafus beillesztését, valamint a beruházással érintett ingatlanokat felsoroló melléklet bővítését tartalmazza. Utóbbi ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek.
A KISAJÁTÍTANDÓ TERÜLETEK ÉRINTIK KISKŐRÖST ÉS KISKUNHALAST IS
A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben. Soroksár esetében több külterületi ingatlan is érintett, de Ferencváros és Pesterzsébet esetében csak belterületiekről van szó. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok szerepelnek.
“A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel”
– válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.
ENNYIBE KERÜLTEK AZ ÁLLAMNAK A TERÜLETEK
Kelebia község 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön akadt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületen 1685 és 22 ezer forint között mozgott a négyzetméterár.
MIT TEHETNEK AZ ELÉGEDETLEN INGATLANTULAJDONOSOK?
A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie (ez nagyjából 300 ezer forint) és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd ajánlott.
VÁRATLAN PLUSZ KÖLTSÉGEK
A kormány mindenesetre szeptemberben további plusz forrásokat rendelt a 150-es vasútvonal fejlesztésére. Az északi, Ferencváros–Soroksár szakaszra összesen mintegy 650 millió forint plusz pénzt biztosítanak, jövő tavasszal a korábban jelzett 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárdot rendelnek erre a célra, míg 2023–2026 között 3,56 milliárd helyett 4,56 milliárdot.
A NAGY RÉSZE HITELBŐL MEGY
Budapest–Belgrád vasútvonal alapkövét 2021 októberében rakták le. A 152 kilométer hosszú kétvágányú magyar szakasz megvalósítási költsége a hivatalos információk szerint mintegy 1,7 milliárd euró (670 milliárd forint). A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, 15 százalékban saját forrásból finanszírozza a magyar állam. A beruházó a MÁV Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium, amelyben fele részben a kínai vasúttársaságot képviselő cégek vannak jelen. Az átadást 2025-re ígérték.
