Kijöttek a KSH adatai: elsőben buknak meg a legtöbben, több ezer elsős ismétel évet a mostani tanévben
Majdnem 4100 általános iskolás diák másodszorra kezdte meg az első osztályt a mostani tanévben. A KSH a Népszava megkeresésére azt írta, hogy az elsősök 4,2 százaléka évfolyamismétlő idén.
Bár ez a szám kicsivel alacsonyabb, mint tavaly, amikor a 94 342 elsős 5,2 százaléka, mintegy 4906 fő volt évismétlő, az idei szám továbbra is a legmagasabb az 1-8. osztályosok körében: a többi évfolyamon 0,7 és 2,1 százalék között van az évismétlők aránya.
HASONLÓ VOLT A HELYZET A 2021/2022-ES TANÉVBEN IS
Hasonló volt a helyzet a 2021/2022-es tanévben is, amikor az évismétlők aránya 4,6 százalék volt az elsősök között, olvasható a cikkben. Bár az elsősök esetében nem szokás „bukásról” beszélni, a jogszabályok szerint erre is van lehetőség. A köznevelési törvény kimondja: egy tanuló csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ez alól nem kivétel az első évfolyam sem.
EGY ALKALOMMAL ENGEDÉLYEZETT AZ ELSŐ OSZTÁLY MEGISMÉTLÉSE
Ugyanakkor gyakoribb eset, hogy a szülő és a pedagógus együtt dönt az első osztály megismétléséről, a törvény ugyanis lehetőséget ad arra is, hogy az iskola igazgatója szülői kérésre egy alkalommal engedélyezze az első osztály megismétlését, akkor is, ha gyermek teljesítette a követelményeket. Az első osztály megismétlésének egyik leggyakoribb oka, hogy iskolába lépés előtt nem jól vagy egyáltalán nem mérték fel az adott gyermek iskolaérettségét, írják.
2020-BAN SZIGORÍTOTTAK A SZABÁLYOKON
Míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek arról, hogy a tankötelezettséget elérő hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére, vagy jobbat tenne neki, ha egy évet még óvodában maradna, az Orbán-kormány 2020 januárjától szigorított a szabályokon, és most már csak egy bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni a tankötelezettség megkezdése alól, amit az Oktatási Hivatalnál kezdeményezhet a szülő. Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy a szigorítás miatt sok hatéves kerülhet éretlenül iskolába, ami hatással lehet a teljesítményükre, illetve nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok.
JELENTŐSEN CSÖKKENT A HATÉVESEK ARÁNYA AZ ÓVODÁKBAN
A KSH adataiból az is látszik, hogy 2020 után jelentősen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, amit egyik korábbi jelentésében a hivatal is az iskolahalasztás szabályainak szigorításával hozott összefüggésbe. A hatévesek száma a 2020/2021-es nevelési évre 7,6 ezer fővel, arányuk pedig 15,5 százalékra csökkent az óvodások körében az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és azóta sem változott jelentősen. A mostani, 2023/2024-es nevelési évben a hatévesen óvodában nevelt gyermekek részaránya 16 százalék.
EMELKEDETT VISZONT A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMA
A sajátos nevelési igényű tanulók száma viszont tovább emelkedett, az egy évvel korábbi 102,2 ezerről 107,4 ezerre valamennyi intézménytípusban. Csak az általános iskolákban 63 ezer diák sajátos nevelési igényű, ami az általános iskolások 8,8 százalékát jelenti. A sajátos nevelési igény leggyakoribb oka (az esetek 66 százaléka) a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar.
