A kormány az élelmiszerárak csökkenését várja: megjelentek a rendeletek az árrésstopról és az online árfigyelőről
Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány az árrésstopot azoknál a kereskedőknél vezeti be, akiknek a nettó árbevétele 2023-ban az 1 milliárd forintot meghaladta. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet március 17-én lép hatályba és egyelőre május 31-ig hatályos.
Mint kiderült, az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzőknél ebben az időszakban az árrés nem haladhatja meg a januárban alkalmazott átlagos árrést, legfeljebb 10 százalék lehet. A rendelet a csomagküldésre is kiterjed, meghatározták a saját márkás termékek arányát is az érintett 30 élelmiszernél.
BÍRSÁG IS JÁR, HA VALAKI MEGSZEGI
A rendelet pontosan szabályozza a büntetést. A fogyasztóvédelmi hatóság az árrés-kötelezettség megsértői ellen termékkategóriánként 5 millió forint bírságot szab ki. Több egymást követő jogsértés esetén akár naponta többször is lehet bírságolni, végül az üzlet vagy az online felület működését is fel lehet függeszteni akár fél évre is.
BŐVÍTIK AZ ÁRFIGYELŐ RENDSZERT
A 24.hu azt írja, hogy közben Nagy Márton is külön rendeletet alkotott, hogy bővítse az árfigyelő rendszerbe tartozó termékek körét. A nemzetgazdasági miniszter a magyar családok védelme, a kiskereskedelmi verseny élénkítése és élelmiszer-infláció csökkentése érdekében száz termékre bővítette ki az online árfigyelőben megfigyelt termékek körét. A rendelet jövő szerdától hatályos. A tárca szerint az árfigyelő rendszer hatékony az infláció letörésében.
PIACBARÁTABB LÉPÉS, MINT AZ ÁRSTOP
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ugyanakkor a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését, erősítését, az inflációs célok elérését. Az árréskorlátozás csak akkor lehet eredményes, ha az intézkedés az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére érvényes. A GKI kutatója szerint az árrésstop piacbarátabb lépés, mint az árstop vagy a kötelező akciózás volt, de a mostani intézkedés sem kezeli a probléma gyökerét.
