Gulyás Gergely: az élelmiszerinfláció már megállt az árrésstop miatt, a jövő héten kezdődik meg az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló konzultáció – Kormányinfó élőben, a Kecskemét365.hu-n

Csütörtökön reggel 9:30-kor kezdődik a Kormányinfó, amelyen a szerdai kormányülésen született döntéseket ismerteti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Vitályos Eszter kormányszóvivő.

A szerdai kormányülés egyik kiemelt témája a 2026-os költségvetés tervezése volt, visszatérve a korábbi többéves hagyományhoz, már a nyáron elfogadják a következő évi büdzsét. A Porfolio szerint várhatóan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már a főbb számokról is tájékoztatást adhat. Mindezek mellett:

• az este folyamán a kabinet azt is jelezte, hogy elfogadja a bankok önkéntes díjcsökkentési felajánlását, amelyről várhatóan részleteket is közölnek majd a csütörtöki Kormányinfón,
• de várhatóan a tájékoztató egyik központi témája szinte biztosan a világgazdaságot felforgató, az Egyesült Államok által felerősített vámháború lesz, amelyben egy 90 napos tűzszünetet hirdetett Donald Trump amerikai elnök,
• sőt, beszélhet arról is, hogy a jelenlegi adatok szerint ugyanis az első három hónap alatt teljesült az éves államháztartási hiánycél közel kétharmada, ami komoly aggodalomra adhat okot.

A Kormányinfón más fontos ügyek is napirendre kerülhetnek. Várhatóan szó lesz a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről, az operatív törzs eddigi intézkedéseiről, valamint az inflációs kockázatokról is, amelyeket az élelmiszerbiztonságot érintő járványügyi fejlemények tovább súlyosbíthatnak.

Ahogy mindig, úgy most is élő szöveges tudósítással jövünk majd a legfrissebb bejelentésekről a Kecskemét365.hu-n.

FRISSTÍVE (09:37): KEZDÜNK

Vitályos Eszter köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, hogy szerdán kormányülés volt. Végül átadta a szót Gulyás Gergelynek.

FRISSÍTVE (09:38): UKRAJNA EU-S CSATLAKOZÁSA

Gulyás Gergely először azt ismertette, hogy külpolitikai kitekintéssel kezdték az ülést, amelyen először az ukrajnai háborúval és az Egyesült Államokkal kivetett vámokkal foglalkoztak. Az ukrán konfliktus esetében megállapították, hogy tárgyalóasztalnál kell lezárni. Emellett arra jutottak a kabinet tagjai, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítását tűzték ki célul Brüsszelben, amit viszont a magyar érdekekkel ellentétesnek tartanak. A jövő héten elkezdik az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazólapok postázását. Különleges papírra nyomtatott voksíveket küldenek azzal a kérdéssel, hogy „támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság egy néhány éven belül megvalósuló ukrán bővítést akar elérni, amit azért elleneznek, mert főként a magyar agrárium kerülne hátrányos helyzetbe: a magyar területalapú támogatások Ukrajnába mennének, valamint nem érvényesülnek az uniós szigorú mezőgazdasági szabályozások.

FRISSÍTVE (09:42): INFLÁCIÓ, BANKOK, TELEKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEK

Először tárgyaltak a jövő évi költségvetésről a kormányülésen, de még két-három alkalommal szó lehet az intézkedésekről. Ennek kapcsán elsőre arra jutottak, hogy már idén le kell törni az inflációt. Gulyás közlése szerint az első intézkedések hatékonyak voltak: az élelmiszerinfláció már megállt az árrésstop miatt. A részletekről elmondta, hogy 894 élelmiszerterméknél tapasztaltak árcsökkenést: 123 termék esetében 50%-al, 103 termék esetében 40 és 50% közötti, 144 termék esetében 30 és 40 százalék között volt az árcsökkenés, 169 terméknél 20 és 30 százalék közötti szintet mértek. A telekommunikációs cégeknél is lépnek: a tavaly év végi árak maradnak meg jövő év közepéig. A bankok önkéntes felajánlását is elfogadták.

FRISSÍTVE (09:47): MAGYAR FALU PROGRAM

A kormány tegnapi ülésén szintén tárgyalt a Magyar Falu Programról, és itt is fontos döntéseket hoztunk – jelentette be Gulyás Gergely a Portfolio szerint, azt is közölte, hogy számtalan településen van olyan ingatlan, ami állami, továbbá nem állami tulajdonban van, de azokat nem használják. Példaként említette az ingatlanokat, ahol takarékszövetkezetek működtek korábban. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok helyen ezek az épületek is ott állnak, sokszor elhagyatottan. Ezért a nemzetgazdasági miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy a korábbi takarékszövetkezeti épületeket vásárolja meg az állam, majd a tervek szerint ezeket az önkormányzatok tulajdonába adja a kormány.

FRISSÍTVE (09:52): BŐVÜL A FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT, BÉREMELÉST KAPNAK A KISTELEPÜLÉSEK ÖNKORMÁNYZATI DOLGOZÓI

A kormány újabb intézkedéseket hozott a kistelepülések megerősítésére – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. Az egyik legfontosabb döntés, hogy 2026. január 1-jétől az eddigi 1000 fő alatti települések helyett már az 1500 fő alatti falvak is csatlakozhatnak a falugondnoki szolgálathoz. A pályázati lehetőségek már idén megnyílnak, hogy a szolgálatok működése már 2025. november 1-jén elindulhasson az új helyeken is. Emellett növelik a falugondnoki normatívát is, vagyis több forrás jut ezeknek a nélkülözhetetlen szolgáltatásoknak a fenntartására.

A kormány döntött az önkormányzati dolgozók bérének emeléséről is a legkisebb településeken. A 10 ezer fő alatti falvakban dolgozó önkormányzati alkalmazottak bére 2025. július 1-jétől 15 százalékkal nő, majd 2026. január 1-jén újabb 15 százalékos emelés jön. A cél, hogy azok, akik ezeken a településeken nagyon sokféle feladatot látnak el – gyakran a hivatali, szociális és közösségi szerepeket is egyszerre – végre méltóbb elismerésben részesüljenek.

FRISSÍTVE (09:56): RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS BETEGSÉG

Gulyás Gergely tájékoztatást adott az aktuális járványhelyzetről is, amelyről a belügyminiszter és az agrárminiszter számolt be a kormánynak. A jó hír az, hogy jelenleg nincs új fertőzött telep, bár a hatóságok naponta több száz mintát vizsgálnak országszerte. Az eddig érintett négy helyszínen kívül új fertőzést nem észleltek. A cél természetesen az, hogy ez így is maradjon. A járvány megfékezése érdekében továbbra is szigorú korlátozások és állategészségügyi intézkedések vannak érvényben. Ezek betartása mindenki közös érdeke – a gazdáké, a helyieké, és az ország egészéé is. A kormány arra kér mindenkit, hogy működjön együtt a hatóságokkal, és tartsa be az előírásokat.

Ami az elhullott állatok kezelését illeti, fontos tudni, hogy a tetemeket nem lehet akárhol eltemetni. Csak olyan helyszínen kerülhet erre sor, ahol a vízbázis védelme teljes mértékben biztosított. Ezért nem lehet közvetlenül a fertőzött telepek közelében elföldelni őket, mivel ezek gyakran vízbázisvédelmi szempontból kockázatosak. Az állategészségügyi hatóságok egyértelmű álláspontja szerint a korábbi gyakorlattal szemben az égetés nem megoldás, mivel fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát. Ezért kizárólag a biztonságos eltemetés jöhet szóba.

A Portfolio szerint a kormány tisztában van vele, hogy ezek az intézkedések feszültséget keltenek az érintett térségekben, és senki nem örül annak, ha a közelében temetnek el állatokat. Ugyanakkor a jelenlegi fertőtlenítési protokollok, valamint a vakcinázás biztosítják, hogy ez ne jelentsen semmilyen egészségügyi veszélyt a lakosságra nézve. A kormány mindenkitől azt kéri: támogassa ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább, és mielőbb visszatérhessünk a normális működéshez az érintett térségekben is.

FRISSTÍVE (09:58): TÜNTETÉSEK, BÍRÓK

A tegnapi kormányülésen a kabinet eleget tett egy törvényi kötelezettségének is: meghallgatta az Országos Bírósági Hivatal elnökének éves beszámolóját. Az OBH elnöke megerősítette, hogy a kormány, a Kúria, az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti, korábban kötött négyoldalú megállapodás továbbra is érvényben van, és ennek alapján a bírák további béremelésére is lehet számítani. A kormány reményei szerint a bírói kar nem fogja akadályozni azt a tervezett, két év alatt összesen 48 százalékos béremelést, amely 2025. január 1-jétől 2027. január 1-jéig valósulna meg.

A kormányülésen a belügyminiszter is beszámolt az elmúlt időszak hídlezárásairól és tüntetéseiről. A kormány álláspontja szerint a gyülekezési jog fontos alapjog, de nem írhatja felül több százezer ember mindennapi életét. „Egy-egy híd lezárása Budapesten ugyanis aránytalan sérelmet okoz a közlekedőknek – miközben a tüntetők gyakran néhány száz fővel demonstrálnak” – mondta Gulyás Gergely. A kormány ezért arra kéri a Kúriát, hogy teremtsen világos helyzetet: a demonstrációk számára elegendő hely áll rendelkezésre a fővárosban úgy is, hogy közben ne bénítsák meg a város közlekedését. Gulyás szerint a Pride tüntetésekre ez ugyanúgy vonatkozik, mint bármely más rendezvényre: nem jogosítanak fel senkit arra, hogy Budapestet időről időre megbénítsák.

FRISSÍTVE (10:02): BŐVÜLNEK A CSALÁDTÁMOGATÁSOK

Koncz Zsófia családügyi államtitkár a mai Kormányinfón újra ismertette a már korábban meghozott családtámogatási döntéseket:

• a 2025-ös költségvetésben 3754 milliárd forintot fordítanak családtámogatásra, ezt az összeget idén további 60 milliárd, 2026-ban pedig mintegy 550 milliárd forinttal növelik.
• a program középpontjában az anyák személyi jövedelemadó-mentességének kiterjesztése áll: 2025. július 1-től az anyasággal kapcsolatos ellátások – így a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj – szja-mentessé válnak.
• október 1-től a háromgyermekes édesanyák életük végéig mentesülnek az szja fizetése alól, míg 2026-tól fokozatosan minden kétgyermekes édesanya is részesül ebben a kedvezményben – életkortól függően, négy év alatt teljeskörűen.
• a módosításokkal további 10-15 ezer fiatal édesanya részesülhet az adómentességben, így összesen mintegy 35 ezer nő juthat érdemi anyagi támogatáshoz

A cél az, hogy 2026-ra félmillió, 2029-re pedig egymillió magyar édesanya élvezze az szja-mentesség előnyeit – jelentette ki Koncz Zsófia. A kormány kiterjeszti a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadó-mentességét. A 2023-ban bevezetett kedvezmény eddig az átlagbér szintjéig volt érvényes, azonban most eltörlik ezt a korlátot, így a 30 év alatti édesanyák teljes jövedelme szja-mentes lesz. Szerinte fontos változás az is, hogy a mentesség immár a 2023 előtt született gyermekek után is jár majd.

FRISSÍTVE (11:08): MESTERSÉGESEN JÖTT LÉTRE A PUSZTÍTÓ RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VÍRUS?

“Folyik egy vizsgálat arra vonatkozóan is, hogy a fertőzés az hogyan került ezekre a telepekre, egyelőre azt tudjuk mondani hogy nem zárható ki, hogy a vírus az nem természetes úton jött létre, hanem egy mesterségesen előállított vírusról beszélünk” – mondta a miniszter. Az egyik újságíró azt a kérdést is feltette, hogy milyen információ szerint merült fel az, hogy mesterségesen előállított vírusról van szó. Erre Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy bár egyelőre írásos bizonyíték nincs, több szakmai forrás is komolyan felvetette, hogy a kórokozó nem természetes módon jött létre, hanem laboratóriumi körülmények között. A szóbeli tájékoztatás arról szólt, hogy egy kémcsőben – mondta a miniszter. A járvány eddig mintegy 10-11 ezer haszonállatot érintett, és volt olyan nyugat-magyarországi település, ahol 3000 állatot kellett leölni. A miniszter ismertette, hogy a fertőzött állatokat előbb vakcinálják, majd – mivel húsuk emberi fogyasztásra már nem alkalmas – elpusztítják őket. A négy állattartó telepen, ahol leölték a szarvasmarhákat, ott kártérítést kapnak az érintettek – ezt is mondta egy másik kérdésre Gulyás Gergely.