“Ha jövőre is ilyen lenne, én elégedett lennék” – így látták a szaktanárok a mai magyarérettségit

Véget ért a magyar nyelv és irodalom érettségi. Középszinten 77 972-en, emelt szinten 2278-en vizsgáztak. A diákoknak a középszintű vizsga első felében Daniss Győző Raátz Judittal készült beszélgetéséből kellett szövegértési feladatokat megoldaniuk. A második részben Örkény István Meddig él egy fa? című novelláját kellett elemezniük vagy arról írhattak témakifejtő esszét, hogy a történelem miért visszatérő témája az irodalomnak. Elvileg nem volt nehéz a követelmény, ám most a szaktanárok is megszólaltak a magyarérettségiről.

“Az idei írásbeli egy rossz koncepciót eléggé diákbarát módon közelít. Nem akar kiszúrni a gyerekekkel, nem különösebben nehéz, ugyanakkor feladatot jelent a megoldása” – foglalta össze véleményét az idei középszintű magyar érettségi feladatsorairól a 24.hu kérdésére Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke.

ARÁNYOS FELADATTÍPUSOK VOLTAK

A konkrét feladatok első részében, a szövegértést számon kérő feladatlapon Daniss Győző Raátz Judit nyelvésszel készült beszélgetését kellett feldolgozni. A tizenkét feladat közül tíz közelebbről szövegértési fókuszú volt, és két feladat – az első és a tizenkettedik – nyelvtani fókuszú. Az első feladat szövegtani, műfajokkal kapcsolatos ismeretet, a tizenkettedik szófaj- és mondatelemzést kért számon. A feladattípusok megoszlását a teszten Arató László arányosnak nevezte.

A családnevekről szóló szöveg a szakember szerint megfelelő volt, terjedelmében is, nehézségében is.

A feladatsor meglátása szerint időigényes volt, de a feladatok alapjában jók és sokfélék. Erény Arató László szerint az is, hogy nem csak lineáris olvasás volt a feladatsorban, hanem táblázatok feldolgozása is, ami a PISA-tesztre is jellemző.

EGY OLYAN FELADAT VOLT, AMI NEM EGYÉRTELMŰ

A vezető szaktanár egy feladatot talált a tesztsorban, a tizediket, amelyben úgy ítélte meg, nem teljesen egyértelmű a kérdés. Ezt szerinte kétféleképpen is értelmezni lehet, helyes lenne tehát, ha többféle megoldást is elfogadnának majd. “Az irodalmi feladatlap is megoldható nehézségű volt, figyelni kellett rá, bár valóban ez is inkább mechanikus volt” – mondta Arató László, példaként említve, hogy neveket, műveket, műfajokat kellett összekapcsolni. Itt szerinte csak arról van szó, hogy mennyire emlékeznek a gyerekek a tárgyi ismeretekre – írja a 24.hu.

BARÁTI BÁZISSZÖVEG

“Volt 1-2 odafigyelést igénylő feladat. Például a KSH adatokat tartalmazó 7-es és 10-es, valamint a főnévi igenevet, minőségjelzős szószerkezetet és alárendelő összetett mondatot igénylő 12-es, de ezek sem kifejezetten nehéz példák voltak. Inkább csak a feladatleírások megfogalmazása volt kissé komplikált, ami miatt nehezen lehetett megérteni, hogy pontosan mit kérnek – fogalmazott a szövegértéssel kapcsolatban Németh Nikolett magyartanár az Eduline-nak. Ennek a bázisszövegét, tehát Daniss Győző interjúját egyébként kifejezetten barátinak minősítette. Úgy véli, ennek megértése nem okozhatott problémát a diákok számára, mivel inkább ismeretterjesztő, mintsem szakmai szöveg.

ALAPMŰVEK IS FELBUKKANTAK

A kapott feladatokkal kapcsolatban a szaktanár az Eduline-nak azt mondta; az irodalmi műveltségi feladatsor összességében hozta a 2024-ben megismert szintet. A feladattípusok többsége szerinte olyan volt, ami tavaly is megjelent a vizsgában; egyedül a korábban már említett irodalmi dominós példa okozhatott fejtörést a vizsgázóknak, továbbá kifejezetten nehéz szereplők alapján kellett felismerniük adott irodalmi műveket és azok szerzőit a 2-es példában is. Ez egyébként beigazolta azt a sejtését, hogy a kötelező olvasmányok ismerete és visszakérdezése is hangsúlyos az érettségiben. 

A példák között emellett idén három memoritert is visszakérdeztek; a Himnuszt, Ady Endre “Góg és Magók fia vagyok én…” című művét és Babits Mihály “Jónás imája” költeményének egy részletét. Ezek azonban annyira alapművek a pedagógus szerint, hogy “aki nem tudja őket, nem volt jelen a magyarórákon.”

ÉLVEZETES NOVELLA

A 90 perces első részt követően a diákok megkapták a feladatsor II. részét, amiben Örkény István Meddig él egy fa? című novellájának elemzése VAGY egy általános témakifejtő esszé megírása közül választhattak, aminek témája idén a történelmi események irodalmi feldolgozása volt. Ezek egyikét 150 perc alatt kellett kidolgozniuk a vizsgázóknak. A novellával kapcsolatban Németh Nikolett azt mondta; mivel 20. századi novella, ezért a szövege könnyebben értelmezhető a diákok számára, mint a 19. századi művek. Emellett a Meddig él egy fa? szerinte kifejezetten élvezetes novella és a szerző is kedvelt, ismert a diákok körében. A vizsgázóknak egyedül azért kellett résen lenniük, mert Örkény általában az egyperces novelláiról ismert, az érettségiben kapott mű viszont nem ilyen.

Összességében a magyartanár úgy véli, az idei magyarérettségi feladatsor a várakozásoknak megfelelő volt, hozta a tavaly megismert sémát és tendenciát, nem tartogatott meglepetéseket. “Ha jövőre is ilyen lenne, én elégedett lennék” – tette hozzá.