Nincs több Orália, Gida és Legolász – az Országgyűlés szerdán elfogadta a javaslatot, változnak a névadási szabályok

Az Országgyűlés szerdán elfogadta „Az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról” címet viselő, Kósa Lajos által jegyzett javaslatot.

Kósa Lajos a javaslatban így fogalmazott: „A törvény célja a magyar utónévjegyzékben nem szereplő utónevek felvételével, valamint az utónévjegyzék összeállításával kapcsolatos szabályok módosítása a magyar utónévkincs megőrzése érdekében. A módosítás törvényben rögzíti az utónévjegyzék összeállítása során alkalmazandó, a tudomány képviselői által az elmúlt évtizedek alatt kimunkált legfontosabb alapelveket, növelve ezáltal a transzparenciát.”

AZ UTÓNÉVKINCS A NEMZETI IDENTITÁS RÉSZE

A kormánypárti politikus szerint az „utónévkincs” a nemzeti identitás része, kifejezi a nemzet vagy nemzetiség összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait. A törvény – a korábbi, honlapon való közzététel helyett – miniszteri rendeleti szintre emelte mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét. A terület a kultúráért felelős miniszterhez, Hankó Balázshoz került – írja az Index.

Kósa Lajos az utónevekre vonatkozóan öt elvet is rögzített:

• Utónevet minden esetben a használt köznyelvi kiejtésének megfelelően, a magyar helyesírás szabályai szerint lehet szerepeltetni az utónévjegyzékben.
• Ősi magyarnak tartott utónevek csak akkor szerepelhetnek, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. E nevek esetében nem mindig a mai betűk szerinti hangzást kell figyelembe venni, hanem a hangtörténeti alapon biztos vagy valószínűsíthető olvasat szerinti hangzást.
• Írói fantázianevek esetén elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus, vagy mai, széles körben ismert, elsősorban magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő név szerepelhet az utónévjegyzékben, feltéve, hogy a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli.
• Idegen nyelvi eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelői szerepelhetnek az utónévjegyzékben.
• Kizárólag olyan utónév szerepelhet az utónévjegyzékben, amely nem hátrányos a viselőjére, illetve amely hangzásában, jelentésében a gyermek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben nem lehet káros.

ORÁLIA, FRODÓ ÉS BANÁNVIRÁG

A 24.hu korábban megkérdezte Kósa Lajost, hogy konkrétan milyen nevek zavarják, a politikus több példát is hozott: „Ott van például az Orália női keresztnév. Képzeljük el, hogy valakit Nagy Oráliának hívnak. A névkombináció másodlagos jelentése aggasztó. Vagy ott van a Gida, ami férfinév. A becézett formákat eleve nem kellene hivatalossá tenni, hiszen ott van a Gedeon ebben az esetben is.” Kósa Lajos megkérdőjelezhetőnek tartja azt is, hogy a Gyűrűk Urából származó neveket beemeltek a jegyzékbe: „Gandalf, Legolász, Bilbó, Frodó. Mi közünk nekünk ehhez?” A kormánypárti képviselő azt is támogatja, hogy azokat a neveket, amelyek nem felelnek meg az elveknek, mégis elfogadták őket, töröljék a listáról. Kósa Lajos elárulta, jelenleg 220 olyan név van, amit nem visel senki, ilyen például a Banánvirág.