13 helyett 10 százalékos lehet a 2026-os minimálbér-emelés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy a korábbi bérmegállapodással ellentétben a gazdasági körülmények miatt változhatnak a tervek.
A JÖVEDELMEZŐSÉG ÉRDEKÉBEN
Magyarországon érvényben van egy 3 éves bérmegállapodás, amely szerint a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik – írja a Telex. Viszont a túlzott béremelés a vállalati profitokat csökkenti, és mivel Magyarországon a vállalatok adóterhelése eleve magas, főleg a különadókkal is terhelt szektorokban, így van abban ráció, hogy a vállalatok jövedelmezőségét és túlélési esélyét ne csökkentsük túlzott mértékben.
ÚJRASZÁMOLTÁK A VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK MIATT
Valójában a tavaly megkötött bérmegállapodás egy konkrét számításon alapult. A megállapodás megkötésének idején reálisnak tűnt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 8,7 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedést érhet el, 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés és 3,2 százalékos az infláció. Amikor Nagy Márton nemrégiben újra átnézte a számokat, akkor azt tapasztalta, hogy a 8,7 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedés reális maradt, de csak 1 százalékos lesz a 2025-ös GDP-növekedés és 4,7 százalékos lehet az idei infláció. Ugyanakkor Nagy Márton már korábban is jelezte, hogy valójában a gyengébb növekedés miatt nyitott az újratárgyalásra, és ezt még a szakszervezetek is elfogadták.
A REALITÁS TALAJÁN IS MŰKÖDIK
Ha a kormány úgy gondolkodik, hogy a vállalatok az átlagos inflációt maguk is érvényesítik az áraikban és az átlagos növekedéssel nekik is nő az üzletük, akkor elvileg kigazdálkodható a bérmegállapodásban rögzített béremelés. Vagyis ha egy cég ugyan a vártnál kevésbé növeli a volumeneit, de az árait jobban, akkor elvileg tartható a bérmegállapodás.
LÁTHATÓ FELZÁRKÓZÁS
A minimálbér, a garantált bérminimum (vagyis a képesítés mellett adható legkisebb bér) mintegy egymillió embert érint Magyarországon. Általában a bérével soha senki nem elégedett, ráadásul Magyarország már tényleg csak Bulgáriát előzi meg a bérek tekintetében, de valójában a magyar bérfelzárkózás gyors ütemű, vagyis pár nehéz évet leszámítva jellemzően a bérek nominális növekedése meghaladta az infláció mértékét. Vagyis a munkavállalók életszínvonala emelkedett. Ugyanakkor egészen biztos, hogy az örvendetes reálbér-emelkedés valójában csak akkor pozitív hír, ha annak van gazdasági alapja, vagyis, ha a bérek nem azért emelkednek, mert megállapodás, kötelezettség van rá, hanem azért, mert a munkavállalók valóban kitermelik az egyre magasabb bérüket.
