Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előbb benyújtotta a törvénymódosítást, majd ő maga kezdeményezte Kövér László házelnöknél az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását október 7-ére, hogy a javaslatát időben megtárgyalhassák. Az ülésen megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Tóth István (MSZP) és Örvendi László (Fidesz) volt országgyűlési képviselőkről, majd napirend előtti felszólalások következnek.
Mint kiderült, a háborús veszélyhelyzet november 14-én lejárt volna, sokadik meghosszabbítását a kormány ezúttal is azzal indokolja, hogy az orosz–ukrán háború miatt továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának, vagyis a rendeleti kormányzásnak a lehetőségét.
HA HOSSZABBÍTANAK, MÁJUSIG TARTANA
A hosszabbításokat előterjesztő Semjén Zsolt módosítása szerint a fideszes többségű Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján ezúttal arra hatalmazná fel az Orbán-kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. Az indoklás szerint az Alaptörvény tizenötödik módosításának 2026. január 1-jén hatályba lépő 8. cikke módosítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. Január 1-je után az Orbán-kormány csak akkor adhat ki törvényt felfüggesztő, törvényi rendelkezéstől eltérő rendeletet, ha erre az Országgyűlés megfelelő többséggel felhatalmazza.
A JÖVŐ ÉVI VÁLASZTÁSOKKOR IS RENDELETI KORMÁNYZÁS LEHET
A javaslat elfogadásával a kormány a háborús veszélyhelyzet megszűnéséig egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, ezzel tehát eltérhet törvényi rendelkezésektől. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján ezt a felhatalmazást általános jelleggel állapítja meg a törvénymódosítás. A parlament jóváhagyása után tehát a kormány úgy fordulhat rá a jövő évi választásra, hogy május közepéig folytatódhat a rendeleti kormányzás – írja a 24.hu.
