Magyar Péter kétnapos brüsszeli tárgyalássorozatán az uniós források felszabadítása, valamint a korrupcióellenes intézkedések kerülnek fókuszba. A kormány az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését és több jogszabály szigorítását is napirendre tűzte; a miniszterelnök emellett jelentős fejlesztési forrásokról is tárgyal az Európai Bizottsággal.
Kétnapos tárgyalássorozatra érkezett Brüsszelbe Magyar Péter. A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett videójában arról beszélt, hogy csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga kormányfővel találkozik, pénteken pedig Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal (ahogy arról a Kecskemét365.hu oldalán beszámoltunk, ez a találkozó a tegnapi napon még kérdéses volt). A delegáció tagja Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter is.
AZ UNIÓS FORRÁSOK MEGSZERZÉSE A FŐ TÉMA
Magyar Péter szerint a tárgyalások legfontosabb kérdése az uniós támogatások helyzete. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt egyik fő kampányígérete az EU-s források „hazahozatala” volt, amelyek állítása szerint a korábbi kormány korrupciós ügyei és a jogállamisági viták miatt maradtak befagyasztva.
A kormányfő közölte: hamarosan hivatalosan is benyújtják Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészség felé. Mint mondta, az egyeztetések során elsősorban korrupcióellenes kérdések kerültek napirendre.
KORRUPCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEK ÉS JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK
A miniszterelnök beszélt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakításáról is. Elmondása szerint hosszabb távon a jelenlegi modell teljes reformja a cél, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kívánják az egyetemeket „állami gyámság alá” helyezni, hanem átláthatóbb finanszírozási rendszert szeretnének kialakítani.
Szó esett az Integritás Hatóság jogköreinek bővítéséről is. Magyar Péter szerint nincs vita a magyar kormány és az európai intézmények között abban, hogy szigorúbban kell fellépni a korrupció ellen. Ugyanakkor jelezte: olyan módosításokat nem támogatnak, amelyek szerinte sértenék a magyar alkotmányos berendezkedést.
A vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása szintén része a terveknek. A miniszterelnök szerint a jövőben komolyabb jogkövetkezményekkel járhat, ha valaki valótlan adatokat tüntet fel vagyonnyilatkozatában, akár két év szabadságvesztéssel is büntethető lehet az ilyen cselekmény.
FEJLESZTÉSEKRE ÉS GAZDASÁGI ÚJRAINDÍTÁSRA FORDÍTANÁK A FORRÁSOKAT
Magyar Péter szerint az uniós pénzek jelentős szerepet játszhatnak a magyar gazdaság újraindításában. A források egy részét korábban megvalósított projektek utólagos finanszírozására fordíthatják, ami költségvetési mozgásteret teremthet a kormány számára.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy több mint egymilliárd eurót fordítanának az elektromos infrastruktúra fejlesztésére, ami hosszabb távon csökkentheti az energiaárakat a vállalatok számára. Emellett közlekedésfejlesztési projektek, a kohéziós források ügye és a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése is a tárgyalások részét képezi.
TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK ÉS JOGALKOTÁSI FELADATOK KÖVETKEZHETNEK
A miniszterelnök hangsúlyozta: még egy esetleges pénteki megállapodás után is hosszú folyamat következik. Az uniós pénzek lehívásához szükséges jogszabályokat az Országgyűlésnek kell elfogadnia, az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia a magyar fejlesztési tervet, több kérdésben pedig a tagállamok támogatása is szükséges lesz.
