Az Oktatási Hivatal elnöke október 1-jei hatállyal benyújtotta lemondását elnöki tisztségéről és kormánytisztviselői jogviszonyáról az oktatási és gyermekügyi miniszternek. Brassói Sándor elsősorban emberi tényezőkkel indokolta a döntést.
„Hangsúlyosan kijelentem, hogy lemondásomnak nincs sem politikai, sem személyes konfliktusban gyökerező oka. Sokan tudják, hogy pártokon kívülálló vezető voltam és vagyok” – idézi a leköszönő elnök közleményét az MTI. A hivatal keddi tájékoztatása szerint Brassói Sándor 2020. szeptember 1-je óta vezeti elnökként az Oktatási Hivatalt. A közleményben Brassói felidézte, hogy pályája során tizenkét oktatásügyért felelős miniszterrel dolgozott együtt kilenc egymást követő kormányzat alatt.
DÖNTÉSE MÖGÖTT EMBERI TÉNYEZŐK ÁLLNAK
Döntése mögött elsősorban emberi tényezők állnak, több mint negyven évnyi közszolgálati munkavégzés után már egy ideje nem tudta ugyanazzal az energiával és teljes odaadással ellátni felelősségteljes feladatát – írta Brassói és emlékeztetett, hogy több mint négy évtizede dolgozik a magyar oktatási ágazatban, ebből 28 évet a magyar államigazgatásban töltött vezetőként, 11 évet pedig az Oktatási Hivatalban elnökhelyettesként, illetve elnökként. Utóbbi a pályája egyik legfontosabb és legnehezebb időszaka volt – közölte.
A LEKÖSZÖNŐ ELNÖK SZERINT AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN AZ OKTATÁSI HIVATAL SOKAT FEJLŐDÖTT
Brassói Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt hat évben innovatív lépésekkel korszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá tették mind a hivatal, mind a köznevelési és a felsőoktatási ágazat működését. Közölte, az OH a magyar oktatási rendszer legerősebb „motorjává” vált, amelyet professzionális belső szakembergárda erősít.
A távozó elnök kitért arra is: lemondásának nincs köze a Déryné Programmal kapcsolatos hírekkel. A Déryné Közhasznú Nonprofit Kft.-vel miniszteri utasításra bontott szerződést szeptember 4-én az OH.
