Ügynökakták: Orbán Viktor dokumentumokat tett közzé arról, hogyan figyelték meg a 80-as években
Mint megírtuk, az országgyűlés júliusban megszavazta az „ügynökaktákként” emlegetett iratok nyilvánosságra hozását. November 4-én elindul a nyitottaktak.hu weboldal, amelyen a tervek szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára mindenki számára hozzáférhetővé és letölthetővé teszi az egykori magyarországi állambiztonsági szervek iratait. Orbán Viktor már egy nappal a weboldal indulása előtt olyan dokumentumokat osztott meg közösségi oldalán, amelyek azt bizonyítják, hogy az állampárt megfigyelte őt és a feleségét.
„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian” – fogalmazott a Fidesz elnöke a bejegyzésben.
A NYOLCVANAS ÉVEK ELEJÉTŐL MEGFIGYELTÉK
A volt kormányfő a bejegyzésben hozzátette, hogy a nyolcvanas évek elejétől többféle titkosszolgálati eszközt is bevetettek ellenük. „Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is” – fejtette ki.
A DOKUMENTUMOK SZERINT 1982-BEN MEGPRÓBÁLTÁK BESZERVEZNI
„A Fidesz elnöke által közzétett dokumentumokban egyebek mellet az áll, hogy a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. osztályának 1987. augusztus 25-i jelentése szerint Orbán Viktort 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozták, de beszervezésétől elálltak” – olvasható az MTI-n.
A 80-AS ÉVEK KÖZEPÉN NYOMOZÁST INDÍTOTTAK ELLENE
Az irat arról is beszámol, hogy 1983. március 15-én a Batthyány-örökmécsesnél rendzavarás címén rendőri intézkedést foganatosítottak vele szemben. Ugyanez a jelentés rögzíti, hogy Orbán Viktor ellen 1985-ben „Viktória” fedőnéven bizalmas nyomozást indítottak, amelyet 1986-ban bizonyítékok hiányában megszüntettek. A dokumentum az ellenzéki jogászkörökben kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező, megbízhatónak tartott személyként írta le.
A FELESÉGÉT IS NYOMOZÁS ALÁ VONTÁK
Lévai Anikót egy 1987. januári intézkedési terv szerint 1986. július 1-jén vonták bizalmas nyomozás alá „Bojtár” fedőnéven. A hatóságok „társadalomra veszélyes csoportosulásban való aktív részvétel” gyanújára hivatkoztak. Az iratok előadások és értelmiségi táborok szervezését, ellenzéki kapcsolatok fenntartását, valamint a hatóságok által ellenségesnek minősített kiadványok beszerzését rótták fel neki. Az intézkedési terv kapcsolatrendszerének és munkahelyi környezetének feltérképezését, titkos információforrások bevonását, valamint technikai megfigyelését irányozta elő. A dokumentumokból az is kitűnik, hogy az állambiztonsági szervek a pár lakhatási és munkavállalási terveiről is adatokat gyűjtöttek.
KÉSŐBB IS LEHALLGATTÁK ŐKET
Egy 1986. augusztus 29-i jelentés szerint a „Bojtár” és a „Viktória” fedőnevű ügyben előző nap lehallgatóeszközöket telepítettek és helyeztek üzembe. Egy másik, 1987 augusztusi irat Lévai Anikó és Orbán Viktor szolnoki lakásának lehallgatását készítette elő, mert ott ellenzéki személyek részvételével tanácskozást terveztek. Az augusztus 23-án kelt jelentés már a technikai eszköz telepítésének végrehajtásáról számolt be.
A FIDESZ TÖBB TAGJÁT IS MEGFIGYELTÉK
A dokumentumok között szerepel a Belügyminisztérium négyoldalas jelentése a Fidesz 1988. április 10-i, a Kisrabló étteremben tartott összejöveteléről is. Eszerint négy nappal korábban a szervezet ideiglenes intézőbizottságának öt tagját – Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Csaba Ivánt, Rácz Andrást és Andrássy Miklóst – figyelmeztették, hogy hagyjanak fel megkezdett tevékenységükkel, mert az a hatóságok megítélése szerint bűncselekményhez vezethet.
TOVÁBBI ELLENŐRZÉST IS TERVEZTEK
A jelentés szerint Orbán Viktor, Kövér László és Csaba Iván panasszal élt az intézkedés ellen. Orbán Viktor az összejövetelen politikai jellegűnek nevezte az eljárást, és politikai választ sürgetett. A résztvevők sajtó-helyreigazítást, annak elmaradása esetén sajtópert terveztek, hangsúlyozva, hogy álláspontjuk szerint a szervezet létrehozása és működése törvényes. A találkozón politikai nyilatkozat megfogalmazását is elhatározták, amellyel Németh Zsoltot, Deutsch Tamást és Both Vilmost bízták meg. A később, szűkebb körben folytatott megbeszélésen a szervezés és a tagtoborzás folytatásáról döntöttek. A belügyi jelentés zárásként a felsőoktatási intézmények vezetőinek tájékoztatását és az érintettek további ellenőrzését helyezte kilátásba.
