37 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben a csernobili atomkatasztrófa. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki, 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.
Aznap éjjel fél kettő előtt hat perccel robbanás rázta meg a csernobili atomerőmű négyes számú reaktorát. A 4650 fokra felmelegedett reaktormag szinte olyan forrón izzott az ezt megelőző pillanatokban, mint a Nap felszíne: a 66 tonna TNT robbanóerejének megfelelő intenzitású robbanás bekövetkezte elkerülhetetlenné vált. A húsz emelet magas épület teteje is lerepült a robbanástól: az atomreaktor belsejében minden megsemmisült, miközben 28 tonna igen radioaktív anyag lövellt a levegőbe, számolt be az eseményekről a Szeged365.hu.
TECHNOLÓGIAI ÉS EMBERI HIBA EGYÜTTES ÁLLÁSA OKOZTA A TRAGÉDIÁT
Csernobilban valójában nem nukleáris robbanás történt, hanem gőzrobbanás, aminek az oka az ott üzemelő RBMK típusú reaktor tervezési hibája, és a hozzá kapcsolódó emberi hozzá nem értés és felelőtlenség együttes hatása. A gőzrobbanást egy szabálytalan kísérlet és több biztonsági rendszer szabályellenes kikapcsolása okozta. Ezért robbant le a reaktortartály teteje, és ennek valamint a hűtés hiánya miatt bekövetkezett grafittűznek a következménye a légkörbe kijutott sugárzó izotópok tömege és szétszóródása, írta a Szeged365.hu.
JELENTŐS SUGÁRMENTESÍTÉST VÉGEZTEK A TERÜLETEN
A baleset után a radioaktív sugárzás, illetve a nyitott reaktormaradvány közelsége miatt 1986. május 2-án döntötték el a város kb. 12500 lakójának kitelepítését. A szerencsés időjárási viszonyoknak köszönhetően a város – az erőműhöz való közelsége ellenére – csak enyhébb mértékben szennyeződött. A mentesítéshez kapcsolódó járműforgalom miatt a város nyugati oldalán elkerülő utat építettek. 1986 nyarán-őszén Csernobil területén jelentős sugármentesítést végeztek annak érdekében, hogy a város adminisztratív központként továbbra is használható legyen. A városban az utolsó jelentős nyilvános esemény az erőműbaleset felelőseinek bírósági tárgyalása volt, 1987. június 7. és 1987. július 27. között.
A KATASZTRÓFA HATÁSAIT MAGYARORSZÁGON IS ÉREZNI LEHETETT
Korabeli beszámolók alapján a sugárzás hatása Magyarországra is elért, egyes helyeken vadul jelzett a Geiger-Müller számláló az esetet követően. Sokan számoltak be arról, hogy a sugárzásveszély miatt nem ettek friss salátát, vagy ittak friss tehéntejet. Egyes hírek szerint a radioaktív sugárzás következtében például a szomszédos vármegyében, Szegeden is megnőtt a daganatos megbetegedések száma, sőt sok várandós kismama tartott attól – mint utólag kiderült, feleslegesen -, hogy a sugárzás miatt beteg gyermeket hoz a világra, így a robbanást követő hetekben 40 ezerrel nőtt Európa-szerte az abortuszok száma. Ők a csernobili katasztrófa meg sem született áldozatai.
A HÁBORÚ KITÖRÉSÉIG 7000 EMBER JÁRT BE DOLGOZNI CSERNOBIL TERÜLETÉRE
Az orosz-ukrán háború kezdetéig Csernobil területére nagyságrendileg hétezer ember járt be dolgozni: biztonsági őrök, kutatók, tűzoltók érkeznek havi vagy kétheti műszakokra a sugárzás mérséklésének érdekében. Az erőmű már nem termel elektromosságot, de a meglevő három reaktort 2065-re tudják teljesen leállítani, a sérült reaktort pedig folyamatosan felügyelni kell, hogy ne szökhessenek el belőle a radioaktív anyagok.
Ezt a Csernobilt foglalta el tavaly az orosz hadsereg, a helyi munkások beszámolója szerint ráadásul úgy, hogy semmiféle védőfelszerelést nem viseltek a területre érkező katonák, akik járműveikkel radioaktív port vertek fel. A helyiek szerint felhívták az oroszok figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel kell, hogy szembenézzenek, de állításuk szerint nem úgy tűnt, mintha ezzel komolyabban foglalkoznának: arra hajtottak, amerre akartak, és ukrán dolgozók elmondása szerint azzal sem voltak tisztában, pontosan hol vannak – kritikus fontosságú infrastruktúra, ennyit tudtak az atomerőműről mindössze, írta akkor a Szeged365.hu.
Forrás: szeged365.hu
