Középkori templomot tártak fel a kalocsai régészek: 24 sír, ékszerek és fegyverek is kerültek elő (galériával)
Szeptember 18-tól október 18-ig a kalocsai Viski Károly Múzeum Lantos Andrea régész vezetésével feltárást végzett Harta-Mikla középkori templomának helyén. A templom pontos helye jól meghatározható a nemrégiben készített légifotók alapján, mely szerint több építési periódusú templommal kellet számolni. A felszínen törmelék és embercsontok mutatták meg a templom egykori helyét, melyet a földművelés évről évre pusztít, közölte az intézmény.
TÖBB KÖZÉPKORI TEMPLOMOT IS FELKUTATTAK MÁR
Az elmúlt években a Viski Károly Múzeum gyűjtőterületén több középkori templomot is felkutattak, így a sármégyi (Homokmégy-Szentegyházpart), a máriaházi (Homokmégy Vén Pál tanya), valamint a dunapataji református templomot is, számolt be a hírről az intézmény. Mint írták, korábban Székely György kutatásának köszönhetően a Dunapataj Szent Tamás dombi templom vált ismertté. A feltárások, illetve a Kecskeméti Katona József Múzeum Bács-Kiskun vármegyében végzett egyházi topográfiai kutatásának köszönhetően egyre több információval rendelkeznek a Kalocsai Sárköz egyházi épületeiről. Következő lépésként a Harta-miklai templomot kutatták meg.
A LELŐHELYET AZ ELMÚLT ÉVEKBEN AZONOSÍTOTTÁK
A lelőhelyet az elmúlt évek régészeti kutatásai során sikerült beazonosítani, mely Harta ÉK-i, ma Miklapusztának nevezett részén található. A középkorban Mikla, Mikola néven említik, mely nevet valószínűleg templomának védőszentjéről‒ Szent Miklósról (Nicolus‒Mikolaus‒Mikla) ‒ kaphatta. Győrffy szerint a szávademeteri görög monostor faluja lehetett a 12. században. A török hódoltság első időszakában néptelen volt, majd 1570 és 1582 körül ismét lakott, s 1590-ben ismét lakatlan. 1548-as defterben a lakatlan pusztát Uszód falu lakói, később Harta és Pataj lakói művelték. A település templomát ábrázolják egy 18. század közepi térképeken is. A Duna Mappáción „Templom omladék” felirat, újkori térképeken pedig „Harangláb” dűlőnév utal a falu helyére.
A FELTÁRÁS SORÁN ELŐKERÜLT A TEMPLOM
A feltárás során előkerült az Árpád-kori félköríves szentélyzáródású templom, melyet a 15. században kibővítettek és megerősítettek. A templomot K-i irányban akkor kibővítették, régi szentélyét elbontották és egy szögletes szentélyzáródást alakítottak ki. D-i oldalához egy sekrestyét építettek és az épületet külső pillérekkel erősítették meg. A templomot mészkőkváderekből építették és tetőcseréppel fedték, belső díszítésére festett vakolattöredékek utalnak. A templom omladékrétegében a keresztelőmedence két töredéke és faragott kövek is előkerültek, melyek a templombelső rekonstrukciójában segítenek majd. A középkori templom teljes hossza 15 m, szélessége 7 m, belső mérete 12X5m.
24 SÍRT TÁRTAK FEL
A templomon belül több helyen égésnyomokat figyeltek meg a szakemberek, az írott forrásokból kiindulva így a templom az 1529-es török hadjárat során pusztulhatott el. A szelvények különböző rétegeit, mint írták, pénzérmékkel tudták keltezni. A templombelsőben 24 sírt tártak fel, melyek a település előkelő rétegeinek sírhelyei lehettek, hiszen a templomon belül temetkezni kiváltságnak számított. A középkori sírokból ékszerek és viseleti tárgyak kerültek elő: gyűrűk, pecsétgyűrűk, díszes ruhakapcsok, övcsatok. Néhány sírban textilmaradvány is előkerült, illetve koporsómaradványok is előkerültek. A falu területéről számos pénzérme mellett használati tárgyak, fegyverek is előkerültek, így egy csontnyelű kés valamint egy buzogány töredéke.
Mint a beszámolóban írták, az ásatás területét szeptember 19-én visszatemették. Szeptember 18-án a helyi plébános megáldotta a helyet és az összegyűjtött szórvány embercsontokat, melyeket a templombelsőben helyeztek újra örök nyugalomra.
Forrás: A beszámolót készítette: Lantos Andrea régész főmúzeológus Viski Károly Múzeum Kalocsa.
Az ásatás fényképeket készítette: Péteri Dénes Viski Károly Múzeum Kalocsa; Az áldás és a betemetés fényképeket készítette: Harmath Hajnalka, Farkas Ferenc Viski Károly Múzeum Kalocsa
