Szemereyné Pataki Klaudia szerint durva politikai viták kereszttüzébe került a Neumann János Egyetem
A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában 5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeket az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől. Ezzel a döntéssel és annak utóhatásával is részletesen foglalkozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. Az ügyben most Szemereyné Pataki Klaudia is megszólalt, szerinte durva politikai viták kereszttüzébe került a Neumann János Egyetem.
A kecskeméti polgármester a közösség oldalán azt írta, hogy az elmúlt napokban “a baloldal egyenesen nekitámadott az egyetemnek, veszélyeztetve ezzel az ott tanuló hallgatók jövőjét, és az ott dolgozók megélhetését. Ideje, hogy felszólaljak városunk nyugalma és békéje érdekében. Kecskemét továbbra sem csatatér, és nem is lesz az”- írta.
MAGYAR PÉTER NEM TISZTELTE MEGA VENDÉGLÁTÓIT
Hozzátette, “hogy a helyi baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy a békés kecskeméti hétköznapokat káosz és gyűlölködés váltsa fel. Többek között támogatták Magyar Pétert abban, hogy Kecskeméten nyílt megvetéssel beszéljen a vidékről, különösen pedig a kecskemétiekről, akik a saját szabályaik szerint, szorgalmasan dolgozva építik ezt a várost, amelynek eredményeire oly’ büszkék is. Magyar Péter nem tisztelte meg vendéglátóit, megsértette a kecskemétieket és ebben a helyi baloldal aktívan segítette. Azok a politikusok asszisztáltak ehhez a támadáshoz, akik az elmúlt években egyetlen téglát sem tettek hozzá a város építéséhez. Azok a politikusok mennek most neki a városnak, akik viszont örömmel veszik fel a fizetésüket, amelyet például az egyetemnek köszönhetően is beinduló gazdaságunk teljesítményéből tudunk finanszírozni” – írta.
KECSKEMÉT JÖVŐJÉNEK KULCSA
A polgármester úgy folytatta, hogy
“Én tehát, minden józan kecskeméti emberhez hasonlóan ebben a helyzetben nem maradhatok tovább csendben! Annál is inkább, mert annak az intézménynek mentek most neki, amely Kecskemét jövőjének a kulcsa. Azt az egyetemet támadják, amely a fiatalok számára diplomát és karriert ad, az oktatóknak, kutatóknak, dolgozóknak biztosítja a megélhetését, nem utolsó sorban pedig Kecskemét gazdasági fejlődésének letéteményese. Egyetemünk épül, fejlődik – ez a folyamat pedig nem állhat meg. Aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja. Akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll, megvédi az ott tanuló diákokat, a dolgozókat, az eddig elért sikereket, valamint az egyetem további építését. Az egyetem nélkül nincs szebb jövő Kecskeméten! Polgármesterként kötelességem ezt világossá tenni, mert a kecskemétiek érdeke az első! Ezért felszólítom a baloldali képviselőket: fejezzék be saját városuk támadását! Ne áltassák magukat azzal, hogy bárki is támogatja őket a kecskemétiek közül ez ügyben. Kecskemét nem hátrál meg előlük. Én sem fogok! Nem fogok utat engedni azoknak, akik Kecskemétet elárulják, Magyar Pétert pedig kiszolgálják. Nekünk, akik valóban Kecskemétért dolgozunk, ez a város a szívügyünk. Ennek megfelelően folytatjuk a munkát – szilárdan, elszántan, a kecskemétiekkel közösen!”
127,5 MILLIÁRDRÓL VAN SZÓ
A Neumann János Egyetem neve azután kezdett el intenzíven forogni a hírekben, hogy az Állami Számvevőszék feljelentést tett az ügyészségnél az MNB-s alapítványok gazdálkodása miatt. A Neumann úgy került ide, hogy a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) úgy adott kölcsön 127,5 milliárd forintot az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. nevű cégnek, hogy a befektetés a szerződés szerint likvid volt, vagyis a pénzt bármikor vissza lehetett volna kérni. A valóságban azonban az egyetemnél tudták, hogy nem kérhetik vissza a pénzt, és amikor 2024 januárjában megkísérelték, nem is kapták vissza. Sőt, nemcsak akkor, azóta sem szerezték vissza. Ezzel a döntéssel és annak utóhatásával is részletesen foglalkozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése.
KÖZÖS SZÁLAK
A Telex azt írja a témát boncolgató korábbi cikkében, hogy a 5 milliárdos tranzakció számos összeférhetetlenségi kérdést felvet, első körben azt, hogy az erről szóló döntés idején ugyanaz a Csizmadia Norbert volt a PADME kuratóriumi elnöke, aki az NJAE kuratóriumát is vezette. A két szervezet azonban más szálakon is összefonódik, az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az NJAE felügyelőbizottságában ott ült Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének felesége. Ez az ötmilliárdos kötvényjegyzés az ÁSZ nemrég kijött jelentése szerint az egyetemi alapítványnak előnytelen volt, ráadásul Csizmadia kettős szerepével az alapítvány saját összeférhetetlenségi előírásait sem tartotta be. Ezt azzal oldották fel, hogy a kuratórium az összeférhetetlenségi szabályt a kötvényvásárlás után egy hónappal, 2021. július 20-án hatályon kívül helyezte.
ESZÜK ÁGÁBAN SEM VOLT FEJLESZTENI
A lap szerint akkoriban már szó volt róla, hogy az első, ötmilliárdos tétel után egy jóval nagyobb összegért is vásároljanak ugyanabból a vállalati kötvényből. Ez a döntés persze egyáltalán nem volt magától értetődő, hiszen az egyetemi alapítvány a közel 150 milliárdos vagyonát a magyar államtól kapta, hivatalosan infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb fejlesztésekre. Az ÁSZ jelentése szerint a döntéshozóknak eszük ágában sem volt a 150 milliárdos vagyont fejlesztésekre költeni, és ehelyett majdnem a teljes összeget be akarták fektetni.
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG JÓVÁHAGYÁSÁRA IS SZÜKSÉG VOLT
A lap szerint a kötvényjegyzéshez nemcsak az alapítványi kuratórium, de az annak munkáját ellenőrző felügyelőbizottság hozzájárulására is szükség volt. Az öt tagból álló kuratóriumban két MNB-s vezető, egy egyetemi tanár és két fideszes politikus volt.
Az első, ötmilliárdos kötvényvásárlás júniusban még csont nélkül átment a kuratóriumon és a felügyelőbizottságon is. A kuratórium ezután helyezte hatályon kívül az összeférhetetlenségi szabályokat, majd döntött egy második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról. Ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek. Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A polgármesterből és a két cégvezetőből álló felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást. Határozatuk szerint a kötvényjegyzésről szóló tárgyalás „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”. Arról, hogy miért nem tartották időszerűnek az üzletet, az ÁSZ jelentése nem közöl részleteket.
VESZÉLYBE KERÜLT A PÉNZ
A Telex azt is kiemelte, hogy Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvényjegyzésről. Ebben a körben a felügyelőbizottság már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. A felügyelőbizottság kétségeit a jelek szerint sikerült végleg eloszlatni. Októberben ugyanis már nem emeltek kifogást az ellen, hogy az alapítvány vagyonából újabb 100 milliárd forintért vegyenek az Optima kötvényeiből. Az alapítvány ezzel a vagyona több mint 80 százalékát koncentrálta egyetlen típusú befektetésbe, ami egységesen évi 2,5 százalékos kamatot ígért, cserébe azonban elvileg bármikor visszaváltható lett volna. Mint később kiderült, valójában nem volt bármikor visszaváltható, sőt, a befektetett pénz is veszélybe került.
Végül 2024 januárjában kezdeményezte az egyetemi alapítvány kuratóriuma a kötvények visszaváltását, azonban a szerződésben szereplő 8 és 90 napos határidő helyett egy évet adott az Optimának a visszafizetésre. Az Optima viszont nem tudta készpénzben (vagyis banki átutalással) visszafizetni a kötvényeket, ezért ajánlatokat kezdett tenni, hogy más eszközökben rendezze a tartozását. A korábbi ajánlatokat nem ismerhetjük, de a legutóbbi, 2025. február 25-it azonban igen. Az Optima vállalta volna: az ajánlat értelmében a kecskeméti egyetem alapítványa a kölcsönadott 127,5 milliárd forint helyett több épületet, egy kis aprópénzt és lengyel részvényeket kapott volna vissza.
Az ÁSZ jelentésében ekkor azt javasolta Csizmadia Norbert alapítványi elnöknek, hogy a részvények és az épületek elfogadása helyett gondoskodjon a kölcsönadott pénz és a kamatok bankszámlára történő visszafizetéséről. Azt is javasolták, hogy a pénzt az állam eredeti szándékának megfelelően az egyetemi infrastruktúra és az egyetem fejlesztésére költsék.
NEM FOGADJA EL AZ ÁSZ JELENTÉSÉT AZ EGYETEM
A NJEA a Direkt36 ügyet bemutató cikkére reagálva azt írta: az ÁSZ megállapításaival ellentétben „nincs kár, szabálytalanság sem történt”. Szerintük az sem igaz, hogy az alapítvány nem kapja vissza a pénzét, mert „a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható”.
A múlt csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: „A Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet. (…) Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze.”
A teljes cikket erről az ügyről ITT tudod elolvasni.
