A gyászidőszaktól a választásokig – több évszázados protokoll van arra, mi történik a pápa halálakor, ez jön most

Mint megírtuk, meghalt Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője, aki régóta szenvedett súlyos betegségben. Az egyházfő még február 14-én, pénteken került kórházba, és pár nap múlva kiderült, hogy súlyos, kétoldali tüdőgyulladása van. 2025. április 20-án még megjelent a hívek előtt a Vatikán erkélyén, majd 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 88. évében meghalt. De mi jön most? Számos dolog, hiszen több évszázados protokoll van arra, mi történik a pápa halála után, ebben a cikkünkben pedig pontokba szedtük Nektek!

TÖRVÉNYEK ÍRJÁK ELŐ, MI A TEENDŐ

A Vatikánban részletes törvények írják le, mik a következő hetek teendői, hogy biztosítsák az új pápa megválasztását, illetve a hatalom átadását részére. A gyászidőszaktól egészen a választásokig és a szavazólapok égetéséig a következőre számíthatunk:

• hagyományosan ez az időszak több hétig is eltarthat, hiszen előbb az elhunyt Ferenc pápát eltemetik, a Vatikán pedig ezután felkészül az utódválasztásra,
• ez idő alatt a Bíborosi Kollégium veszi át ideiglenesen az irányítást,
• az ír származású Kevin Farrell bíboros, aki a pápa halálát is bejelentette, mostantól a Szentszék adminisztrációját és pénzügyeit irányítja majd,
• Ő felügyeli a pápai lakások lepecsételését, és a temetés előkészítését is,
• a Vatikánnal kapcsolatos fontosabb döntéshozatalokat felfüggesztik.

FERENC PÁPA AZT KÉRTE, HOGY NE A VATIKÁNBA TEMESSÉK EL

A hagyományokkal szakítva Ferenc pápa azt kérte, hogy ne a Vatikánban temessék el. Ahogy a pápasága, a végső búcsúja is egyszerű lesz majd külsőségekben. Még 2023-ban fedte fel, hogy „már előkészítette” a saját sírhelyét, amely a hagyományokat megtörve nem a vatikáni Szent Péter-, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz. A Szent Péter-bazilikában nyugszik a legtöbb pápa – többek között az elődje, XVI. Benedek is –, Ferenc számára azonban a Santa Maria Maggiore-bazilika különös jelentőséggel bír. Erről a nemrég magyarul is megjelent Remény című önéletrajzában is írt:

„Halálom után nem a Szent-Péter bazilikában, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyeznek majd örök nyugalomra. A Vatikán az utolsó szolgálatom helyszíne, de nem az örökkévalóságé. Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt. Megerősítették, hogy minden készen áll. Túl terjengősnek találtam a temetései szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózárási szertartás. Méltósággal történjék a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében.”

Az egyszerűsítés jegyében Ferenc nem szerette volna, hogy az elődeihez hasonlóan három különböző, ciprusfából, cinkből és szilfából készülő, egymásból nyíló koporsóban temessék el, ő egyetlen, fából és cinkből készült koporsót kért.

KONKLÁVÉ A SIXTUS-KÁPOLNÁBAN

A vatikáni eljárásrend szerint a Ferenc pápa halálát követő 15-20 napon belül meg kell kezdeni a konklávé találkozót, ahol a bíborosok szavazhatnak a következő pápáról. Erre a Sixtus-kápolnában kerül sor – ez a Vatikán híres, Michelangelo festményeivel díszített terme. A belépés előtt a bíborosok titoktartási esküt tesznek, aztán az ajtókat lezárják. A konklávé kezdete után a bíborosok addig nem hagyhatják el a Vatikánt, amíg meg nem választják az új pápát. Sem telefonokhoz, sem internethez vagy újságokhoz nem férhetnek hozzá ebben az időszakban. A 253 bíboros közül csak 138 szolgálhat elektorként a konklávéban – a korábbi 120 fős határhoz képest –, közülük csak azok, akik még nem töltötték be a nyolcvanat – áll a 24.hu összefoglalójában.

NAPI KÉT SZAVAZÁS LESZ, FEHÉR VAGY FEKETE FÜST JELZI MAJD, HOGY LETT-E ÚJ PÁPA

A bíborosok napi két szavazást tartanak mindaddig, amíg az egyik jelölt a szavazatok több mint kétharmadát meg nem szerzi. Titkos szavazatukat úgy adják le, hogy egy imát mondanak, majd szavazólapjaikat egy nagy aranykehelybe helyezik. A kártyákon az Eligo in Summum Pontificem latin szavak szerepelnek, ami azt jelenti, hogy Legfelsőbb pápaként választom. Ha nem születik meg a többség, a szavazólapokat tűzhelybe teszik, és egy adalékanyaggal elégetik, amely fekete füstöt termel, amely jelzi a külvilág felé, hogy még mindig nem választottak pápát. Az üléseket egy napra felfüggesztik, ha három napon belül nem születik többség. A folyamat ezután ismét ugyanabban a formában folytatódik, amíg új pápát nem választanak ki.

Miután végül megszületett a többség, a titkos szavazást egy adalékanyaggal elégetik, amely immár fehér füstöt termel. Zárt ajtók mögött megkérdezik az új pápát, hogy elfogadja-e a pozíciót, és milyen nevet kíván felvenni. Ezután a kápolnában trónra ül, miközben a többi bíboros egyenként jelentkezik, hogy engedelmességet esküdjön az új pápának. Nem sokkal ezután a Szent Péter-bazilika főerkélyén derül ki, hogy ki lett az új pápa.