2023 után 2024-ben is a magyar háztartások fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban – derül ki az Eurostat tegnap közzétett első becsléséből, amely az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) vásárlóerő-egységben kifejezett értékét veszi számba a tagállamokban.
2024-ben a 27 tagállam közül 9 uniós országban az uniós átlag felett volt az egy főre jutó AIC. Az éllovas Luxemburg lett, amely 41 százalékkal az uniós átlag felett áll, ez követi Hollandia (20 százalék) és Németország (18 százalék).
Eközben 18 uniós országban az uniós átlag alatt volt a fogyasztás szintje:
- a legalacsonyabb értéket Magyarországon (28 százalékkal az uniós átlag alatt),
- valamint Bulgáriában és Észtországban (26 százalék) mérték,
- a régiós országok közül pedig Szlovákia és Horvátország 22 százalékon áll,
- miközben Lengyelország (16 százalék) és Románia (12 százalék) jelentősen elhúzott előttünk.
GDP/FŐ TEKINTETÉBEN JOBB A HELYZET
Az Eurostat adatai alapján Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je az Európai Uniós átlag 77 százalékának felel meg. Ezzel továbbra is 5 tagállamot előzünk meg, bár előnyünk mindegyikükhöz képest csökkent. A régióból jóval előttünk jár Szlovénia (91 százalék), Csehország (91 százalék) és Litvánia (88 százalék), de előz minket a rangsorban Észtország (79 százalék), Lengyelország (79 százalék) és Románia (78 százalék) is. A legmagasabb egy főre jutó GDP-t Luxemburgban (az uniós átlag 242 százaléka), Írországban (211 százalék) és Hollandiában (136 százalék) regisztrálták – írja a 24.hu.
NAGY MÁRTON SZERINT NEM IGAZ, HOGY A LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁG VAGYUNK
A nemzetgazdasági miniszter az Eurostat adatainak megjelenése után a Facebook-on írt arról, hogy az otthonteremtési programok és Európa legnagyobb adócsökkentése is azt a célt szolgálja, hogy „mindenki egyre többet keressen, növekedjenek a bérek”.
“Nem tudom, hogy ki miről beszél, de hazánk nem tartozik a legszegényebb országok közé. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, az átlagbért háromszorosára, a minimálbért pedig négyszeresére tornásztuk fel” – cáfolta az Eurostat statisztikáját, hozzátéve, „mindenki maga dönt arról, hogy a megkeresett pénzét elkölti, azaz elfogyasztja vagy megtakarítja”.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar lakosság megtakarításai jelentősen nőttek, állításához pedig egy grafikont is csatolt, ami alapján Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.
