Lakástűzben 77, szén-monoxid-mérgezésben 5 ember halt meg az idén – megdöbbentő statisztikát tett közzé a katasztrófavédelem

Közzétette a katasztrófavédelem, hogy az idei évben eddig hányan hunytak el tűzesetekben, illetve hány lakóépület gyulladt ki. A friss statisztika szerint sajnos idén több volt a tűzeset, mint tavaly ilyenkor, és több áldozatot is követelt.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint október elsejéig összesen:

• 4739 lakóépület gyulladt ki, 128 ingatlannal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában,
• lakástüzekben 77 ember vesztette életét, az áldozatok száma 19-el haladja meg az egy évvel ezelőttit,
• a lakóházakban keletkezett tüzek során 473-an sérültek meg, míg 2024 első kilenc hónapjában 420-an.

Az ingatlanokban pusztító tüzek eloltása összességében 3311 órát vett igénybe, a munkálatok során 9773 tűzoltójárművet alkalmaztak. Az első háromnegyed évben összesen 66 ezer 37 négyzetméternyi épített terület égett le, 561 otthon vált lakhatatlanná, emiatt 1860 embernek kellett elhagynia az otthonát.

KEVÉS HÁZBAN VOLT FÜSTÉRZÉKELŐ

A 4739 tűzzel érintett lakóház közül csupán 8-ban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek életeket és anyagi javakat mentenek meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzik. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy a házból épségben kimenekülni és értesíteni a tűzoltókat – írja a katasztrófavédelem, ahol azt is kiemelték, hogy:

• a tüzek 16 százaléka a konyhában,
• 12 százaléka a kéményben,
• 10 százaléka a hálószobában,
• 7 pedig tárolóban keletkezett.

A tűzesetek jellemzően elektromos problémára, nyílt láng használatára, a fűtőeszközök hibájára, vagy sütés-főzésre voltak visszavezethetőek.

KÉT ÁLDOZAT EGYSZERRE

Négy olyan tűzeset volt, amely két áldozatot szedett: január 11-én Makón, március 17-én Kislángon, augusztus 31-én Budapesten, szeptember 12-én pedig Balatonfüreden találtak két-két holttestet. A legtöbb sérültet egy július 22-i csongrádi eset után kellett kórházba szállítani, egy ötszintes társasház magasföldszintjén lévő villanyóra gyulladt ki, 11 ember szenvedett füstmérgezést.

56 TŰZOLTÓ EGY TŰZNÉL

A legtöbb tűzoltó április 24-én, egy fővárosi tűznél avatkozott be. A második kerületben egy háromszáz négyzetméteres ikerház tetőszerkezete és tetőtéri helyiségei égtek. A lángok megfékezésén több mint hét órán át összesen 56 tűzoltó dolgozott 16 járművel. Az oltáshoz 158 ezer liter vizet használtak fel. A katasztrófavédelem mindezek mellett 238 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 113 helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja. 216 épületnél gázpalackok, 40 helyen napelemek nehezítették az oltási munkálatokat.

FONTOS A FÜSTÉRZÉKELŐ

Megjegyzik, hogy a lakástüzek mielőbbi észlelése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba és a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Olyan füstérzékelők is beszerezhetőek már, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére. 

734 ALKALOMMAL RIASZTOTTÁK A TŰZOLTÓKAT SZÉN-MONOXID MIATT

Azt is kiemelték, hogy október elsejéig 734 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, valamivel kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában (778). Ezek során 78 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést (tavaly 92-en), 5 ember pedig meghalt (tavaly 6-an). Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni.