Az új törvényjavaslat szerint kampányidőszakban is tilos lesz a villanyoszlopokra politikai plakátokat kirakni
„Végtelen vizuális szennyezést és konkrét műanyag környezetszennyezést okoz a választási plakáterdők gyakorlata, de most ennek vége lehet” – írta Vitézy Dávid a Facebookon, ugyanis mint kiderült, a benyújtott törvényjavaslat nemcsak a gyűlöletkeltő politikai plakátok tilalmát mondja ki, hanem azt is, hogy nem lehet majd „vadplakátokat” elhelyezni villanyoszlopokon, közlekedési táblákon vagy fákon a választási időszakban sem.
Vitézy Dávid azt is kiemelte, hogy egy választási kampányban fontos, hogy minden párt meg tudja mutatni magát,
„de az elmúlt években átestünk a ló túloldalára, és a választások előtti hetekben minden település, sőt a közvetlen lakókörnyezetünk is a politikai küzdelem díszletévé vált”.
A miniszter szerint a mostani javaslat végre véget kíván vetni annak, hogy az ország egy összefüggő politikai hirdetési felületté váljon egy-egy kampány idején – főleg, hogy manapság úgyis a digitális térben folyik a közélet, nem a köztéri plakátok számán múlik, ki juthat politikai támogatáshoz.
A GIGAPLAKÁTOKNAK IS ANNYI
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról került ki a Parlament oldalára egy törvényjavaslat, ami lényegében véget vetne a gigaplakátok elleni harcnak. Sőt, nem csak ennek, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is.
A friss javaslat meghatározza, hol lehet elhelyezni közterületen vagy közterületről látható helyen reklámot: „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen”. Azaz a homlokzati reklámeszközökre elhelyezett gigaplakátoknak, reklámhálóknak úgy tűnik, végük lesz. A javaslat azt is kimondja, hogy a reklámfelület nem lehet 15 négyzetméternél nagyobb.
SZEPTEMBER VÉGE A HATÁRIDŐ
A javaslat kemény határidőt szab a gigaplakátok lebontására: az előírásnak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. szeptember 30-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását, valamint 100000 forintig terjedő helyszíni bírságot, és négymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki – akár többször is.
MEGSZŰNHET A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL
Egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, ami megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
“Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatal”
– írja a javaslat. A hivatal jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz.
