Átlag alatt teljesítettek a magyar tanulók a PISA-felmérésben, matekból és szövegértésből minden idők legrosszabb eredményét érték el

Az oktatás globális válságát mutatják az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet 2025-ös, a 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-felmérésének adatai – jelentette ki az oktatási és gyermekügyi miniszter a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón.

Lannert Judit közölte: a matematikára, a szövegértésre és ezúttal különösen a természettudományokra fókuszáló felmérés magyarországi adatai belesimulnak ebbe a tendenciába, sőt egy kicsit még az átlag alatt is teljesítenek a magyar tanulók, különösen a szövegértés területén. Matematikából és szövegértésből az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.

ÁT KELL ALAKÍTANI A HAZAI TEHETSÉGGONDOZÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉT

A miniszter szerint aggodalomra ad okot, hogy regionálisan is leszakadni látszik a magyar oktatás, hiszen a cseh, a lengyel és az észt tanulók is jobban teljesítettek a felmérés során. Továbbá a legkiválóbban teljesítők aránya is csökken, ami azt jelenti, hogy át kell alakítani a hazai tehetséggondozás intézményrendszerét – tette hozzá.

JOBBAN FIGYELNEK A PEDAGÓGUSOK

Örömtelinek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gyerekek érzékelése szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint más országokban a diákokra. Kitért arra, hogy a magyar tanulók átlag fölött fegyelmezettek, és ez a mutató még javult is az elmúlt évtizedben. Lannert Judit hozzátette: a felmérésből az is kitűnik, hogy a magyar szülők egyre kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel az iskoláról. Ezért a szülők megszólítására külön munkacsoportot kívánnak felállítani a minisztériumban.

A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TERÉN KIEMELTEN TELJESÍTENEK A MAGYAR DIÁKOK

Ugyancsak örömtelinek nevezte, hogy a környezettudatosság terén kiemelten teljesítenek a magyar diákok. Magyarországon a tanulók 86 százaléka véli úgy, hogy képes pozitív hatást gyakorolni a környezetre, ami meghaladja a 81 százalékos OECD-átlagot. A magyar tanulók 67 százalékát érdekli, hogy jövőbeli munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez, míg az OECD átlaga csak 62 százalék. Súlyos probléma viszont – folytatta a miniszter -, hogy a tanulók 5 százalékát érte online zaklatás, illetve egyötödüket egyéb zaklatás az elmúlt 12 hónapban, ami Magyarországon és az OECD átlagát tekintve egyaránt növekvő tendencia. Ezért egy szakmai munkacsoport állt munkába a tárcánál a probléma kezelésére.

ERŐSÖDÖTT A DIGITÁLIS ESZKÖZHASZNÁLAT

Lannert Judit szerint a szövegértés területén tapasztalható globális visszaesés mögött az áll, hogy a digitális eszközhasználat erősödött a hagyományos olvasás rovására. Viszont a digitális figyelemelterelés nálunk kisebb mértékű, mint az OECD-átlag, ami annak köszönhető, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozott a mobilhasználat – mondta. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia helyes használata érdekében a tárca dolgozik egy AI-stratégia megalkotásán – írja az MTI.

MATEK ÉS SZÖVEGÉRTÉS – ROMLOTT A TELJESÍTMÉNY

Az is kiderült, hogy a most nyilvánosságra hozott PISA-eredmények alapján matematikából és szövegértésből is romlott a magyar 15 évesek teljesítménye. Ezt már Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője ismertette.

Matematikából a magyar diákok átlagosan 459 pontot értek el, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlagától. Szövegértésből ennél jóval nagyobb volt a visszaesés, ugyanis 21 ponttal értünk el alacsonyabb eredményt, mint három évvel ezelőtt.

A magyar diákok szövegértésben 452 pontot értek el, ez szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál, és nem különbözik például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményétől. A legjobb eredményeket az ázsiai országok érték el, Európában pedig a legjobban az ír és az észt tanulók teljesítettek.

Matematikából és szövegértésből is ez a legalacsonyabb magyar eredmény az elmúlt 25 év PISA-méréseiben.

A szövegértési teljesítmény romlása ugyanakkor nem kizárólag magyar jelenség. A 2022-es és 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országok átlagos eredménye 14 ponttal csökkent, 14 országban – köztük Magyarországon – pedig legalább 20 pontos visszaesést mértek. Az előző, 2022-es eredményhez képest a mérésben részt vevő országok átlageredménye 14 ponttal csökkent, illetve 14 országban, köztük Magyarországon volt megfigyelhető legalább 20 pontos – nálunk 21 pontos -, vagyis jelentős csökkenés.

MÁSKÉNT ALAKULTAK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

Másképp alakultak a természettudományos eredmények. A magyar diákok ezen a területen 480 pontos átlageredményt értek el, ez pedig nem különbözik szignifikánsan az OECD-országok 486 pontos átlagától. A legjobb a kínai régiók, Szingapúr, Tajvan és Japán értéke, Európából pedig az észt tanulók teljesítettek a legjobban.