Három nagynéni, egy széthulló család és rengeteg humor – kilencven év után visszatért a kecskeméti színpadra A három sárkány (videóval)
Különleges színháztörténeti évfordulóval indult a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 130. évada:szeptember 11-én ismét műsorra tűzték Hunyady Sándor klasszikus vígjátékát, A három sárkányt. A Lóth Balázs rendezésében készült előadást a Ruszt József Stúdiószínházban mutatták be.
KILENCVEN ÉV UTÁN TÉRT VISSZA A DARAB
A jubileumi évad nyitóelőadása nem véletlenül esett éppen erre a műre: A három sárkányt 1936-ban mutatta be először a kecskeméti színház, így az új produkció pontosan kilenc évtizeddel később idézi meg a darab korábbi színpadi történetét – tudtuk meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház közleményéből. A történet az 1930-as évek Budapestjére kalauzolja a nézőket. A középpontban a széthulló Csaholyi család áll, amelynek ügyeit három szigorú nagynéni – Katalin, Zsófia és Júlia, vagyis a három „sárkány” – próbálja kézben tartani. A családi konfliktus azonban hamar Budapestre költözik, amikor az ifjabb Balázs megszökik otthonról, adósságokba keveredik, és beleszeret Anna színésznőbe. Édesapja utána indul, hogy rendet tegyen, ám hamar kiderül, hogy a főváros csábításának ő sem tud könnyen ellenállni. Amikor pedig a három nagynéni is megérkezik, elszabadul a káosz.
NEM CSAK EGY KÖNNYED VÍGJÁTÉK
Lóth Balázs rendező szerint a darab jóval többről szól, mint egyszerű bohózatról. A humor mögött komoly kérdések húzódnak meg: hogyan működik egy család, milyen az apa és fia közötti kapcsolat, és hogyan válhatnak az elnyomott családtagok szabadabbá? A rendező személyes élményeihez is közel került a történet, hiszen saját édesapjával, illetve hétéves kisfiával való kapcsolatából is merített az apa-fiú viszony megformálásához.
A HARMINCAS ÉVEK HANGULATA IS VISSZATÉR
A produkció egyik különlegessége, hogy a nézőket igyekszik teljesen visszarepíteni a harmincas évek világába. A stúdiószínházban hét különböző helyszínt kellett megjeleníteni, a nyírségi uradalmi szalontól egészen a budapesti New York Kávéházig. A látványvilágért Rákay Tamás díszlettervező, a korszakot idéző jelmezekért pedig Pirityi Emese felelt. A hangulatot ráadásul élő zene is erősíti: Hegedűs Máté hegedűjátéka és Gulya Róbert, kifejezetten az előadáshoz komponált, filmzenei hangulatú dallamai mellett a korszak ismert slágerei is felcsendülnek.
