Elhunyt a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház egyik főorvosa
“Fájó szívvel, megrendülten értesültünk róla, hogy Dr. Danka Róbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Urológiai Osztályának főorvosa, életének 59. évében elhunyt” – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház a közösségi oldalán.
Kiemelték, hogy Dr. Danka Róbert 1964. július 1-jén született Veszprémben, egy orvos család második fiúgyermekeként. Édesapja Papkeszin dolgozott körzeti orvosként, az azóta egészségházzá avatott rendelő máig sokat jelent a család számára. A főorvos nagyon büszke volt erre és kiskorától kezdve orvosnak készült.
SZÁMOS CIKK SZERZŐJE, ÉS TÁRSZERZŐJE VOLT
Mint kiderült, a középiskolát Balatonfüreden végezte, a Lovassy László Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredményekkel.
- 1982-ben a biológiai OKTV-n bejutott a legjobb 10 közé, így felvételt nyert a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karára.
- 1989-ben avatták orvossá és a Nógrád Megyei Kórház Urológiai Osztályán kezdett el dolgozni urológusként.
- Végül Dr. Szabó Zoltán főorvos mellett jött Kecskemétre és 1996-tól a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Urológiai Osztályán kezdett dolgozni.
- 1994-ben szakvizsgázott, 2005-ben adjunktussá,
- majd 2010-ben főorvossá nevezték ki.
- 2013-tól 2016-ig az Urológiai Osztály osztályvezető helyettese volt,
- 2019-től az urológiai járóbeteg szakellátásban látta el feladatát.
A Magyar Urológusok Társaságának tagja volt, számos cikk és előadás szerzője, társszerzője. Rendszeresen vett részt szakmai képzéseken, továbbképzéseken. Érdeklődési területe az andrológia, illetve a prosztatamegbetegedések diagnosztikája és kezelése volt. 2000-ben kötött házasságot és négy gyermek büszke édesapja volt. 1990-ben született Magdolna, 1998-ban Zsófia és 2001-ben Réka és Róbert.
SZÍVESEN HORGÁSZOTT
Szabadidejében szívesen horgászott, nagyon szeretett utazni és a szülei családi házában töltötte a nyarakat családjával. Sokat időzött szülővárosában és a Balatonon. Érdeklődött még a borok, a borkészítés és a borkultúra iránt. 2010-ben tiszteletbeli borlovagrendi címet kapott és a borlovagrend tagja lett. Szerette az igényes zenéket, a festészetet, a tudományt. Sokat főzött és érdeklődött a nemzetközi ételek iránt.Nem csak a munkájában, hanem a magánéletben is mindig segítőkész volt, bármikor bármiben lehetett rá számítani. Méltósággal viselt súlyos betegség után 2024. április 22-én elhunyt – olvasható a bejegyzésben.