Péntek reggeli a Kossuth rádió: a sorkatonaság visszaállításáról beszélt Orbán Viktor, elárulta, hogy napirenden van-e Magyarországon

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjút. A kormányfő ezúttal is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának is ki kell maradni az orosz-ukrán háborúból. Arról is beszélt, hogy a történelemben már többször is volt példa arra, hogy Magyarországot belekényszerítették egy háborúba, de ezt most el kell kerülni, és rá kell venni a vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak.

Volt egy gondolat 30 évvel ezelőtt, amikor a sorkatonaság még általános volt. Ekkor még a NATO-val szemben nem volt rivális katonai erő – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban.

TÖBBÉ NEM SZÜKSÉGES A SORKATONASÁG

A kormányfő a műsor elején az európai politikusok körében többször is emlegetett sorkatonaság esetleges visszaállításáról beszélt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a sorkatonaság szerinte többé nem szükséges. “Hivatásos katonák vannak most, akik hajlandóak a haza védelme érekében másképpen élni. Ehhez tartozik egy nagyon erős fizikai megterheléssel járó életmód, alázat, a hazáért való önfeláldozás képessége. Őket elkülönítjük, ők lesznek a hivatásos katonák” – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ezek az értékek ma is meg kell, hogy jelenjenek.

A NÉMETEK ÉS A BALTI ÁLLAMOK MÁR VISSZAHOZTÁK A SORKATONASÁGOT

Azt ugyanakkor leszögezte, hogy nem kell visszaállítani a sorkatonaságot, és ez Magyarországon sincs napirenden. Orbán Viktor azt is megjegyezte, hogy a hazaszeretethez másképp is közelebb lehet vinni az embereket. Nem a sorkatonaság az egyetlen mód – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, hogy Németország és a balti államok már visszahozták a sorkatonaságot, ami szerinte minden nemzetnek a saját ügye.

“Ezzel nem kell törődnünk, de azzal igen, hogy olyan összefüggésben is beszélnek erről, mintha birodalmi Brüsszel hadsereg kell. De hogy valaki más döntsön a magyarok véréről, ez elfogadhatatlan” – fogalmazott Orbán Viktor.

MINDEN HÉTEN KÖZELEBB VAGYUNK A HÁBORÚHOZ

A kormányfő elmondása szerint minden alkalommal összeveti, mi történt a fronton az előző héthez képest, ami szerinte riasztó képet mutat, mivel álláspontja szerint minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz. Orbán Viktor új minőségnek nevezte azt a folyamatot, hogy tárgyalások zajlanak Franciaország és Ukrajna között, amelynek lényege, hogy Párizs kiképzőtiszteket küldjön a háború sújtotta országba. Másik aggasztó tényezőnek azt nevezte, hogy a nyugati országok által adott fegyvereket Kijev orosz célpontok ellen vetné be.

“Ezt a NATO engedélyezi, amire az oroszok úgy tekintenek, hogy a szervezet keze benne van az ukránok által okozott károkban. A bevonódás újabb lépését tettük meg ezzel” – mondta a miniszterelnök, aki szerint jól kell tudni bemérni a szembeálló felek szándékát. Hozzátette: az oroszok azt mondják, hogy azért támadták meg Ukrajnát, mert Ukrajna be akart lépni a NATO-ba. Ugyanakkor az, hogy meddig jönnek előre az oroszok, attól is függ, milyen fegyverekkel lövik Ukrajnát.

AZ ELŐKÉSZÜLETEKNÉL JÁRUNK

Orbán Viktor úgy látja, a háborúba való belesodródás nem azonnal történik, hanem beszédekkel, előkészületekkel, pusztítással. A kormányfő szerint most az előkészületeknél járunk, vagyis centiméterekre a belesodródástól. Ukrajna azt hiszi, hogy győzhet. A földrajzi távolság egy tényező, a tényleges kockázattól Nyugat-Európa messzebb van, mint Közép-Európa, ezt gondolják nyugaton. Az ő biztonságérzetük erősebb, mint a magyaroké Ez legfontosabb ok amiért másképp viselkednek mint mi, mert le akarják győzni Oroszországot, katonai sikert akarnak bármi áron – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy mind a Tisza Istvánhoz köthető időszakban, mind a Horthy-korszakban úgy kényszerítették bele Magyarországot a háborúba – írja az Index.

NEM AKARTUNK RÉSZT VENNI EGYIK VILÁGHÁBORÚBAN SEM

„De nem akartunk részt venni egyik világháborúba sem. Teljesen világos az írásos maradványokból, hogy a magyar kormány akkor iszonyatos nyomás alatt állt. Amit most elszenvedünk, nem az, mint akkor, de efelé haladunk” – fűzte hozzá. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az ukrajnai háborút nem Magyarország érdekében vívják, így ki kell maradni a konfliktusból, ezt a véleményt pedig hajlandó vállalni.

“Állni kell a sarat, most ez a munkánk. Van egy erős érvem, amely úgy hangzik, hogy a NATO egy erős védelmi szövetség, azért hoztuk létre, hogy a tagállamok védelme biztosítva legyen. Nem azért, hogy beavatkozzunk egy másik háborúba” – szögezte le.

BÉKEMENET

A Békemenettel kapcsolatban kijelentette: a legfontosabb, hogy a háború és a béke között egyensúlyozunk. Orbán Viktor szerint a baloldal azt állítja, hogy nincs közvetlen háborús veszély, holott van, „ezt világossá kell tenni. ” Orbán Viktor megjegyezte, hogy a magyarokban erős a békevágy, emiatt szerinte nem hihető, hogy Európa kibír még egy háborút. Ennél a résznél azon álláspontjának is hangot adott, miszerint az Európai Uniót is a háború ellen hozták létre.

“Ehhez képest az Unió visz bele minket a háborúba, de mi nem ezért léptünk be ide, és nem is azért, hogy pénzt öntsünk ebbe a háborúba” – fogalmazott a miniszterelnök, aki egyúttal azt a kérdést is feltette: „ha minden pénzünket a háborúba küldjük el, hogyan fejlesszük az európai gazdaságot?“

MORÁLIS NYOMÁS

„Minden nagy háború első szakasz egy erőteljes morális nyomás alatt zajlott. A háborúpártiak tették ezt a nyomást a békepártiakra, de ahogy telt az idő és kiderült, hogy ez nem megoldás, úgy növekedett a békepártiak támogatottsága” – vélekedett Orbán Viktor, aki szerint a világháborút kockáztatjuk az orosz–ukrán háború támogatásával. A június 9-én esedékes választásokkal kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy rá kell kényszeríteni az illetékes vezetőket arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak. amit egyedül választással lehet kikényszeríteni.