Átvágták a gátat Bajánál, házakat öntött el a víz – az alpolgármester szerint ez volt a helyes döntés
Nem véletlenül látogatott hétfőn Bajára Orbán Viktor miniszterelnök, hiszen hétfőn a közelében tetőzött a Duna, amelynek vízszintje délután kettőkor 924 centiméter volt. Mire az árhullám megérkezett, több tucat hétvégi- és lakóházat vett körül a víz a Bajához tartozó ártérben lévő Nagy-Pandúr szigeten, mivel az itt található úgynevezett nyári gátat már napokkal korábban, 750 centiméteres vízállásnál átvágta az önkormányzat. A Telex szerint a körülbelül nyolc kilométeres gát elvileg akár egy méterrel magasabb vízszinthez is megfelelő, sőt, átmenetileg akár tovább is magasítható, ezért a helyiek közül többen a nemtetszésüknek adtak hangot a történtek miatt.
SOK CSALÁD KERÜLT NEHÉZ HELYZETBE, NEM HAGYTAK IDŐT A FELKÉSZÜLÉSRE
Az egyik olvasó azt mondta, körülbelül másfél millió forint kára keletkezett amiatt, hogy eljutott a víz a házához, illetve a garázsát is elárasztotta. Szintén nehezményezi, hogy szerinte az önkormányzat nem segített megfelelő módon a helyieknek a védekezésben, illetve, hogy indokolatlanul alacsony vízszintnél vágták át a gátat. Ezzel sok családot nehéz helyzetbe hoztak, ráadásul úgy tájékoztatták őket a terület tervezett elárasztásáról, hogy nem hagytak kellő időt a felkészülésre. A Bajai TV-ben megjelent riport szerint a lakók feljelentést tettek az ügyben.
SZEPTEMBER 17-ÉN ÉRTESÍTETTÉK A LAKÓKAT
A Nagy-Pandúr szigetiek reklamációi miatt a Facebookon olvasható közleményben írt a gát átvágásával kapcsolatos döntés hátteréről Nyirati Klára, a város polgármestere, a Telex kérdéseire pedig külön Széll Péter alpolgármester is válaszolt. Mint az általa átadott dokumentumokból kiderül, a Nagy-Pandúr szigeten lévő ingatlanok tulajdonosait először szeptember 17-én értesítették írásban, hogy a közelgő, akkor még 959 centiméter körülire becsült tetőzés miatt nincs lehetőség érdemi önkormányzati védekezésre. A mostani árhullám közeledtével felszólították az ottani háztulajdonosokat, hogy 19-én délig hagyják el a szigetet és gondoskodjanak értékeik biztonságáról, mert a víz el fogja önteni a területet. A lap szerint a felszólítás nem volt kötelező érvényű, ezért az alpolgármester szerint az itt élők fele, körülbelül hetven-nyolcan ember a helyszínen maradt.
MEG AKARTÁK ELŐZNI A GÁTSZAKADÁST
Széll szerint a védelmi bizottság azért döntött a szigetet védő gát átvágása mellett, hogy megelőzzék a gátszakadást, illetve azt, hogy átbukjon rajta a víz, esetleg elsodorja azt és nagyobb károkat okozzon. Kiemelte, hogy a védelmi bizottság ülésein nemcsak a város jelenlegi vezetése, illetve a helyi közületi szervek képviselői vettek részt, de a megválasztott polgármester és leendő alpolgármestere, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, illetve osztályvezetője is.
KISEBB SODRÁS ÉS KEVESEBB VÍZ
A lap szerint a megjelentek egyetértettek a gát átvágásáról szóló döntéssel, mielőtt ezt szombaton, 750 centiméteres vízállásnál végül valóban meg is tették. Arra a kérdésre, hogy miért nem használták ki a gát műszaki adottságait, és tartóztatták fel vele a vizet 850 centiméteres állásig, Széll Péter azt válaszolta: ennek műszaki okai vannak. Azért döntöttek így, mert ezzel fokozatosan, kisebb sodrással és kisebb mennyiségű vízzel áraszthatták el az egyébként erre a célra nyilvántartott területet. Bár a gát elvileg akár 900 centiméteres vízállásig magasítható nyúlgát építésével, az alpolgármester szerint erre sem volt lehetőség, mert az építmény egyes szakaszait munkagépekkel nem lehet megközelíteni, ráadásul olyan területeken is áthúzódik a gát, amelyek nem a bajai önkormányzathoz tartoznak. A döntés ellen tiltakozók szerint a Nagy-Pandúr sziget egy részét az előző évtizedben belterületté minősítették át, ami alapján úgy érzik: fokozott védelmet érdemeltek volna a várostól. Az alpolgármester szerint azonban az átminősítés nem függ össze a sziget árvízvédelmi besorolásával.
