Elkezdődött az európai csúcs Budapesten, Orbán Viktor szerint nehéz, bonyolult és veszélyes a helyzet

Ma tartják Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét, már megérkeztek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a vezetők. Orbán Viktor már fel is szólalt, szerinte: nehéz, bonyolult és veszélyes a helyzet.

A hivatalos program szerint a delegációkat 9:45 és 11 óra között várták a Puskás Arénához. Az európai kormány- és államfőket Orbán Viktor személyesen fogadta. Az állam- és kormányfők mellett Budapestre látogatott

• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
• Mark Rutte NATO-főtitkár,
• Charles Michel, az Európai Tanács elnöke,
• valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is.

A konvojok folyamatosan érkeztek a stadionhoz, a kormányfő oldalán élőben is lehetett követni a köszöntéseket.

ORBÁN VIKTOR: NEHÉZ, BONYOLULT ÉS VESZÉLYES A HELYZET

Orbán Viktor a csúcstalálkozót megnyitó beszédében úgy fogalmazott: „magyarul fogok beszélni, mert önöknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ezt a nyelvet hallják, amit csak nagyon kevesen beszélünk. Egyszer azt mondta nekem Ferenc pápa, hogy a mennyországban a magyar a hivatalos nyelv, kérdeztem, hogy miért. Azt mondta, azért, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni.” A kormányfő hangsúlyozta, 2022 októbere óta ötödik alkalommal ül össze az Európai Politikai Közösség találkozója, megtisztelő, hogy Magyarország folytathatja Emmanuel Macron kezdeményezését, és otthont adhat a csúcstalálkozónak.

„A mai esemény a mi hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye, 42 állam és kormányfő, az európai unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai és az EBESZ főképviselői vannak itt velünk” – foglalta össze a kormányfő. A miniszterelnök hangsúlyozta: “a helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes.”

HARMADIK ÉVE DÚL A HÁBORÚ

A kormányfő kifejtette: „harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények nyomán lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget, Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európa számára, amely ismét csúcsot megközelítő méretet öltött. A globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait. Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti.”

Orbán Viktor azzal folytatta, ma azért találkoznak, mert úgy gondolják, hogy ezek a veszélyek és kihívások mindannyiunkat érintenek. A válaszok, amelyeket most fognak adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét. Abban hisznek, hogy együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön. Ma meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, meg kell vizsgálni, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat, valamint meg kell vizsgálni azt is, hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.

Orbán Viktor azzal folytatta, ma azért találkoznak, mert úgy gondolják, hogy ezek a veszélyek és kihívások mindannyiunkat érintenek. A válaszok, amelyeket most fognak adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét. Abban hisznek, hogy együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön. Ma meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, meg kell vizsgálni, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat, valamint meg kell vizsgálni azt is, hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.

TÖBB KÉRDÉS IS ADOTT

A találkozó plenáris ülésén Európa biztonsági kihívásait tekintik át, Orbán Viktor a következő kérdéseket sorolta fel:

• Hogyan lehet újra béke Európában?
• Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért?
• Hogyan tud Európa sikeresebben fellépni az érdekeiért?
• Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak?

A miniszterelnök úgy látja, különös aktualitást ad a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás, „transzatlanti kapcsolataink jövője megkerülhetetlen eleme az európai biztonsági architektúrának”. A plenáris ülést követően munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdaságbiztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat. A migráció második alkalommal szerepel kiemelt témaként az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. Orbán Viktor hangsúlyozta, jobb gyakorlati együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal, hogy felszámolhassák az illegális migrációt és az embercsempész-hálózatokat. Jobban kell támogatniuk fejlesztési céljaik érdekében a származási és tranzitországokat. El kell dönteniük, hogy készek-e a menekültkérelmek elbírálására és visszatérések végrehajtására szolgáló központok létrehozására biztonságos harmadik országban.

ÚJ LENDÜLET EURÓPÁBAN

„Én érzékelek új lendületet Európában ezen a területen. A mai vitával talán tehetünk egy lépést a kézzelfogható eredmények felé” – jegyezte meg a kormányfő. Orbán Viktor szerint Európa jólétét a nyitott és integrált világgazdaságnak, a konnektivitásnak köszönheti, de a járványhelyzet és geopolitikai feszültségek bizonyították, hogy a nyitott gazdaság kockázatot is jelent és kiszolgáltatottá tehet. Ma megvitatják, hogyan tudják megőrizni Európa számára a konnektivitás előnyeit úgy, hogy közben erősítik stratégiai autonómiájukat, csökkentik függőségeiket és megvédik nemzetbiztonsági érdekeiket, ezt a kérdést járja körbe a második munkacsoport.

“A mi politikai közösségünk a nagy stratégiai kérdésekről történő eszmecsere helyszíne. Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon. Ennek a közös felelősségnek a tudatában kívánok hasznos tanácskozást” – zárta nyitóbeszédét Orbán Viktor, majd felkérte Volodimir Zelenszkijt beszéde megtartására.

EMMANUEL MACRON: EURÓPÁNAK MAGÁNAK KELL ÍRNIA SAJÁT TÖRTÉNELMÉT

Az európai érdekek közös védelmére szólított fel a francia elnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén, hangsúlyozva, hogy Európának magának kell írnia saját történelmét. Emmanuel Macron azt mondta: fordulóponthoz érkeztek az európai történelemben. A „Vlagyimir Putyin által indított háborúra” és a kínaiak technológia és fejlődés területén tett lépéseire utalva hozzátette: „A kérdés az, hogy Európa szeretné-e a mások által írt történelmet olvasni, vagy pedig maga akarja írni ezt a történelmet”.

A francia elnök hangsúlyozta, az európai országok gazdasága és az európai védelmi rendszer erős, az Európai Unió 440 millió lakost képvisel, az európai politikai közösség pedig több mint 700 millió embert jelent. “Fontos, hogy ne tűnjünk el geopolitikai szempontból, itt az idő, hogy cselekedjünk, hogy védjük a nemzeti és európai érdekeinket együttesen, higgyünk a stratégiai autonómiában, higgyünk a szuverenitásunkban is” – szögezte le Emmanuel Macron, hozzátéve: az európai érdekek védelme a prioritás, de ezt nem lehet a naiv transzatlantiság szellemében vagy a nacionalizmus jegyében megtenni. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: “Tudjuk, hogy egyesek és mások máshogy gondolkodnak erről a témáról, de azt hiszem, az érdekünk ugyanaz, az érdekünk az, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.

MIGRÁCIÓ ÉS NATO

Macron arra is figyelmeztetett, hogy fel kell építeni az európai biztonsági térséget, amiben a NATO-nak kulcsszerepe van, de Európa nem delegálhatja biztonságát az amerikaiakhoz. Hatékony megoldásokat szorgalmazott az illegális migrációval kapcsolatban, illetve szerinte Európának a növekedés és az innováció területén is sokkal többet kell tennie – áll az Index tudósításában.

VON DER LEYEN SZERINT EURÓPA JÖVŐJE A TÉT

Európa jövője a tét, az Európai Politikai Közösség rendezvénye jó lehetőség számunkra, hogy minden olyan témát áttekintsünk, amely mindannyiunk közös érdeke – mondta Ursula Von der Leyen csütörtökön Budapesten az EPC csúcs előtt újságíróknak. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: Európának meg kell mutatnia, hogy közösen kell felelősséget vállalnia, ahogy az a pandémia idején, az akkor tett gazdasági lépésekkel történt, illetve ahogy ez a kiállás megmutatkozott az energiaválság idején is, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborúja okozott.

“Három fő kérdést kell Budapesten megvitatnunk. Az első egy közös terv a versenyképesség, a digitalizáció és a dekarbonizáció elősegítésére. A második az, hogy leküzdjük általános függőségeinket, és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsünk gazdaságunk és vállalkozásaink számára. Mindkét pont alapvetően a Mario Draghi által beterjesztett jelentésen alapul. A harmadik elem pedig az, hogy növeljük védelmi képességeinket és beruházásainkat, illetve kiterjesszük a felkészültségünk fokát, amiről a Niinistö-jelentés szól” – fejtette ki Ursula Von der Leyen.