Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök kedden úgy nyilatkozott, hogy „a profiltisztítás érdekében” egyeztetést kezdeményezett a kormánynál a vagyonkezelő alapítványok megszüntetése ügyében. Nem is csoda, hiszen folyamatosan dagad a botrány a korábbi MNB elnök és fia körül, “milliárdoknak veszett nyoma”.
Varga Mihály jegybankelnökként az alapítványok ügyével kapcsolatban már többször felhívta arra a figyelmet, hogy az MNB arra törekszik, hogy a jegybank fő feladataihoz nem tartozó tevékenységeket leredukálja. Ebbe a körbe tartozónak érzi az alapítványok működését is, így ezeket felülvizsgálják – írja az Index.
TÖRVÉNYI SZINTEN IS SZŰKÍTENÉK A JEGYBANK HATÁSKÖRÉT
Mint kiderült, a legutóbbi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Varga azt mondta, hogy az MNB-alapítványok ügyében Orbán Viktor miniszterelnöknél egyeztetést kezdeményezett, hogy áttekintsék „az ilyen típusú tevékenységet”. Most újságírói kérdésre kiemelte: “a profiltisztítás érdekében kezdeményeztem az egyeztetést a kormánynál.” Később hozzátette, kifejezetten az alapfeladatok ellátására szeretnének fókuszálni, erre szeretnék alkalmassá tenni a törvényi kereteket. Tehát törvényi szinten is szeretnék módosítani a jegybank hatáskörét, szűkítve az alapfeladatokra. Erre a feladatra Orbán Viktor a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Gulyás Gergelyt jelölte ki. A kancelláriaminiszter fog egyeztetni erről a jegybankelnökkel, akár már ezekben a napokban. Az egyeztetés nyomán kialakult törvénytervezetet nyújtják majd be a parlament elé. Varga Mihály hozzátette: kezdeményezni fogja a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését.
NYOMOZNAK AZ MNB-ALAPÍTVÁNYOK ÜGYÉBEN
A lap emlékeztet, hogy a hatóságok már nyomoznak az MNB alapítványaival kapcsolatos ügyekben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a nemzeti bank alapítványának vagyonát kezelő cég kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyek sokat vesztettek az értékükből a vásárlás óta. Az egyik esetben ráadásul az Optima csoport 60 milliárd forint indokolatlan felárat fizetett a részvényekért. Az ÁSZ hivatalosan is közzétett megállapításaiban leírta a már jó ideje ismert tényeket, azt, hogy Matolcsy György volt jegybankelnök 12 éves regnálása alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványa körül átláthatatlan cégháló és tőkealapok szövevénye épült ki, ahonnan magánzsebekbe vándorolhattak közpénzek, ráadásul százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztés is bekövetkezett – írja a 24.hu a témában.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján feljelentést tettek az ügyészségen a Pallas Athéné-alapítványok 266 milliárd forintos tőkéjének kezelésével kapcsolatban, vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A botrány középpontjában az a kérdés áll, hogy miként kerülhetett az alapítványi vagyon jelentős része Matolcsy Ádám és baráti köre érdekeltségeibe még Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése előtt. Miközben a Matolcsy család tagjai politikai lejáratásról beszélnek, a jegybank új vezetése átfogó vizsgálatot indított, és a közvélemény válaszokat vár arra, hogyan tűnhetett el ekkora összeg a közpénzből létrehozott alapítványi vagyonból.
A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és alapítványait érintő Állami Számvevőszéki jelentés részletesen foglalkozott azzal is, hogy a volt jegybankelnök fia és baráti köre miként volt haszonélvezője az állami vagyonnal való gazdálkodásnak. Erre legújabban Matolcsy Ádám azzal reagált, hogy minden jövedelme legális, nem él életvitelszerűen Magyarországon már négy éve. Hangsúlyozta, édesapja már nem jegybankelnök, és senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, hiszen továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök.
KECSKEMÉTI SZÁL AZ ÜGYBEN
A témában korábban Szemereyné Pataki Klaudia is megszólalt, szerinte durva politikai viták kereszttüzébe került a Neumann János Egyetem. A Neumann úgy került ide, hogy a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) úgy adott kölcsön 127,5 milliárd forintot az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. nevű cégnek, hogy a befektetés a szerződés szerint likvid volt, vagyis a pénzt bármikor vissza lehetett volna kérni. A valóságban azonban az egyetemnél tudták, hogy nem kérhetik vissza a pénzt, és amikor 2024 januárjában megkísérelték, nem is kapták vissza. Sőt, nemcsak akkor, azóta sem szerezték vissza. Ezzel a döntéssel és annak utóhatásával is részletesen foglalkozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése.
