“Itt lent most mindenki Kapu Tibor szeretne lenni” – Orbán Viktor felhívta Kaput Tibort az űrben

Június 26-án lépett Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomásra, majd vasárnap Orbán Viktor azt írta a közösségi oldalára, hogy hamarosan felhívja a magyar asztronautát az űrben. A miniszterelnök hétfőn reggel “csörrentett rá” Kapu Tiborra, aki egy sűrű munkanap közepén ért el Orbán Viktor.

A miniszterelnök kiemelte, hogy ő 17 éves volt, amikor látta Farkas Bertalan kilövését. “Itt lent most mindenki Kapu Tibor szeretne lenni, és ha én gyerek lennék, valószínűleg én is. Érzi-e ezt?” – kérsezte a miniszterelnök Tibornak, aki ere válaszul azt mondta, hogy amikor megérkezett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, akkor egy 26 órás út után járt már, a dokkolás és az üdvözlő ceremónia között volt egy órája, ekkor felhívta a szüleit.

“Elmondták nekem azt, hogy mekkora hatással volt a felbocsájtás a magyar emberekre. Ezen keresztül érzem, és rendkívül boldog vagyok, hogy a küldetés egyik legfontosabb célját, azt, hogy elérjük a magyar embereket ezzel azt elértük”

– mondta Kapu Tibor. A 16 perces hívás alatt a miniszterelnök beszélgetett még Kapu Tiborral arról:

• hogy Magyarországnak van-e értelme beszállni a nemzetközi űriparba,
• hogy mit csinál pontosan az űrben,
• hogy a súlytalanság közepette a józan ész működik-e,
• a magyar kutatásokról, amiket az űrben végez,
• hogy milyen fotókat hoz odafentről,
• hogy milyenek a kollégák,
• és hogy milyen különleges élmény ez.

BÜSZKÉK VAGYUNK KAPU TIBORRA

“Mi nagyon büszkék vagyunk Önre, ilyen magasra jutott” – reagált Orbán Viktor, aki arról kérdezte Kapu Tibor véleményét, hogy Magyarországnak van-e értelme beszállnia a nemzetközi űriparba. A magyar űrhajós erre azt válaszolta: számára ez nem is kérdés, meggyőződése, hogy a kis országok, mint Magyarország tudnak a legnagyobbat álmodni. Hangsúlyozta: az űripar ma egy olyan ipar- és tudományág, amihez nem kell nagy szereplőnek lenni, hogy be lehessen csatlakozni. Rámutatott: az Axiom-4 küldetésben egy amerikai, egy indiai és egy lengyel kollégájával vesz részt, ami nagyon jó példája annak, hogy nemzetközi kooperációban hatalmas dolgokat tudnak létrehozni.

FELVIRÁGZÓBAN LÉVŐ IPARÁG

Azt is hangsúlyozta, hogy az űripar nagyon felvirágzóban lévő iparág, minden forint, amit most befektettek, az később hatszorosan térül majd meg. Ugyanakkor megjegyezte: számára sokkal kedvesebb gondolat az, hogy ezáltal mennyi embert lehet majd inspirálni. Kapu Tibor példaképei között említette édesapját és Farkas Bertalant is, hangsúlyozva, hogy az ő példájuk és tanításaik révén lehet most a világűrben. “Hogyha valamilyen hasonló hatást tudunk majd kiváltani a magyar fiatalokra, akkor szerintem már győztünk” – tette hozzá. “A világ tele van kísértésekkel, jobb félékkel, meg rosszabb félékkel is, és köszönjük, hogy ön a jobb féle kísértéseket mutatja a gyerekeknek” – válaszolta Orbán Viktor.

60 KÍSÉRLETET VÉGEZNEK

Kapu Tibor a nemzetközi űrállomáson végzett kísérletekről elmondta: az Axiom-4 küldetésben mintegy 60 kísérletet végeznek, és ebből 25 az, amit magyarként egyedül hajhat végre. Ezt elképesztően nagy számnak nevezte, kiemelve, hogy a HUNOR program keretein belül a kutatóik évek óta dolgoznak azon, hogy ezt a nagyszámú és hatalmas tudományos értékű kísérletet összehozzák. Elmondta: főleg dozimetriával, azaz sugárzásméréssel foglalkozik, ami a magyarok űröröksége, hiszen már Farkas Bertalan is felvitte a Szaljut-6 űrállomásra a Pille nevű mérőműszert, aminek a sokadik generációja ma is a nemzetközi űrállomáson szolgál.

A SÚLYTALANSÁGNAK RENGETEK HATÁSA VAN AZ EMBERI SZERVEZETRE

Emellett – folytatta – már elvetette az első paprika, retek és búzamagokat is, illetve megvizsgálta azokat a muslicákat is, amiket felhoztak, és amelyek majd egy későbbi DNS-vizsgálat során fontosak lesznek. Közölte, hogy a magyar egyetemek, kutatócsoportok, magyar vállalatok vannak a kísérletek mögötti a projektekben. Orbán Viktornak arra a kérdésére, hogy a súlytalanság körülményei közepette a józan ész működik-e az űrben, Kapu Tibor azt válaszolta: a súlytalanságnak rengeteg hatása van az emberi szervezetre, mivel a szív ilyenkor még jobban dolgozik, mint kellene, a testnedvek gyakorlatilag feltolulnak az emberi test felső részébe, valamint legyengül kicsit az izomzat és a csontsűrűség is lejjebb megy, illetve az agynak is hozzá kell szoknia az új környezethez. Ezt angolul space fognak, űrködnek szokták mondani – tette hozzá, megjegyezve, hogy nagyon könnyű az űrállomáson elhagyni dolgokat, vagy kicsit kicsúszni az időből.

KECSKEMÉTET IS LÁTTA FENTRŐL KAPU TIBOR

Elmondta azt is, hogy a nemzetközi űrállomás híres moduljából, a hétablakos kupolából több alkalommal is látta már a Kárpát-medencét, benne Magyarországot, például a Fertő-tavat, Kecskemétet, Szegedet, a Balaton déli részét, Keszthelyt is.

Arra is kitért, hogy nagyon jól kijön az űrállomáson lévő kollégáival, akikkel vigyáznak egymásra. Úgy fogalmazott: “az egyik legvidámabb személyzet vagyunk, akik az űrbe jöttek.” Felidézte: a nemzetközi űrállomás állandó személyzetét amerikaiak, oroszok és japánok alkotják heten, ehhez jön az Axiom-4 küldetés négy tagja, ráadásul a 11 emberből 7 ember olyan, aki először jár az űrben. Azt is elmondta: vitt magával az űrállomásra pirosaranyat és erőspaprikát is, hogy legyen egy kis íze azoknak az ételeknek, amiket ott ehetnek, és a kéthetes küldetés után ott is hagyja majd ezeket az állandó személyzetnek – írja az MTI.

Orbán Viktor végül azt kérdezte Kapu Tibortól, hogy a háború látszik-e föntről, amire a magyar űrhajós úgy válaszolt: odafentről csak szépet és jót lát, “csak gyönyörű színeket, csak gyönyörű felhőket és gyönyörű városokat”.

Nézd meg a teljes beszélgetést itt: