Itt vannak a kormány legfrissebb döntései: Vitézy az uniós források hazahozataláról, és az új vagyonnyilatkozati rendszerről beszélt
Kormányszóvivői sajtótájékoztatót hirdetett a kormány péntek délelőttre, amin kivételesen Vitézy Dávid is részt vesz. A miniszter az uniós források hazahozataláról, illetve tegnapi kormányülésen meghozott, a közlekedési és beruházási tárca feladatait érintő döntésekről számol be. Cikkünk folyamatosan frissül.
Mint kiderült, Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter koordinálja az uniós pénzek hazahozatalát. A miniszter ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy jelenleg a legfontosabb ügy a európai források hazahozatala, amely 16,4 milliárdnyi eurót, közel 6000 milliárd forintot jelent. Ezek pedig olyan fejlesztéseket szolgálnak, amelyek mindenkit érintenek.
A LEGFONTOSABB A HELYREÁLLÍTÁSI ALAP HAZAHOZATALA
Vitézy először arról beszélt, hogy a legnagyobb és legfontosabb tétel az úgynevezett helyreállítási alap, amely a Covid utáni kilábalást szolgálta, a tagállamok a gazdaságai újraindítását. „Ebből az alapból 10 milliárd eurót hozunk haza” – mondta a miniszter. Mint kiderült, a tárgyalások arról folytak az unió és a magyar kormány közt, hogy ilyen szűk határidők mentén mire lehet felhasználni ezt a pénzt, illetve végig kellett tárgyalni, hogy Magyarország miképp tudja teljesíteni a megállapított szupermérföldköveket. Ennek érdekében az igazságügyi miniszter a jövő héten benyújtja azt az átfogó törvényjavaslatot, amely átülteti a magyar jogrendbe azt, hogy teljesülhessenek ezek a szupermérföldkövek.
MIBŐL ÁLL ÖSSZE A 10 MILLIÁRD?
A Portfolio szerint a 10 milliárd euró így áll össze:
- 2,6 milliárd ebből korábban is az RRF-ben szereplő, elszámolható, már megvalósult beruházás. Ez tehát a 26 százaléka a tervnek, ez alapján Vitézy azt mondta, hogy a források háromnegyedét hagyta volna veszni az előző kormány. Ez költségvetési mozgásteret javít, hiszen ezt eddig a kormány előfinanszírozta.
- További 1,1 milliárd euró olyan beruházás, amit eddig senki nem számolt az RRF-be, de átforgatták ide, erre példának a CAF villamosokat hozta. „Ez nettó többlet uniós pénz.”
- 1,5 milliárd értékben valósul majd energiahálózat fejlesztés, ez azért szükséges, mert a megújulók részesedését növelni szeretnék a hazai rendszerben. Augusztus 31-ig ezért tőkeemelést hajt végre az MFB.
- további 2 milliárd a kkv-k fejlesztéséről és bérlakásépítési programról szól, ez utóbbit a magántőke bevonásával valósítanák meg. A pontos konstrukción Vitézy minisztériuma most is dolgozik.
- 1,8 milliárd euró HÉV és vasúti fejlesztés is szerepel a források közt.
Vitézy szerint „az a feladatunk, hogy ezeket a projekteket, amiket felsoroltam, augusztus 31-ig le is zárjuk” – mondta, majd áttért a kohéziós alapokra.
2 MILLIÁRD VÉGLEG ELVESZETT
Mint mondta, 4,2 milliárd euró kohéziós forrást is sikerült felszabadítani, ezeket 2029-ig lehet felhasználni. Ezt közlekedésre, energetikára, vízügyre és környezetvédelmi intézkedésekre lehet felhasználni, Magyarországon ezt vasútfejlesztésre és aszályellenes intézkedésekre fordítják. Van 2 milliárd euró, amit már végleg elvesztettünk – ez a 16 milliárd euró most felszabadított forráson felül van, ezt már nem lehetett megmenteni – mondta a miniszter.
ÁTALAKÍTÁS A VAGYONNYILATKOZATOK TERÉN
Vagyonnyilatkozatok terén részletes átalakítás jön, most már nemcsak a sajtó ellenőrizheti majd a vagyonnyilatkozatok valóságnak való megfelelését, hanem az Integritás Hatóság is vizsgálhatja. „Ha valaki kihagy egy vadászkastélyt”, akkor ezt ellenőrizni lehet majd – mondta Vitézy, aki szerint lesz egy hiánypótlási lehetőség is, de ezután akár a tisztségétől is megfoszthatják azt, aki nem megfelelően mutatja be a vagyonát. Kiderült az is, hogy a 2 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják azt, aki a valóságtól jelentősen eltérően mutatja be a vagyoni helyzetét. Mindezeken felül nemsokára törvényt nyújtanak be arról is, hogy megismerhetőek lesznek a magántőkealapok végső tulajdonosai, a kekvák vagyona pedig visszakerül az államhoz.
EGYTEMEK ÁTALAKÍTÁSA ÉS A BUBE
A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az egyetemek átalakítása többlépcsősen zajlik majd, az összeférhetetlenségi szabályokat már most is érvényesítik, a szervezeti átalakulás azonban jövő szeptembertől jön. Ami a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét érinti, itt a miniszter arról beszélt, hogy teljeskörűen átvizsgálják a beruházást. Mint mondta, minden dokumentum nyilvánosan megismerhető lesz.
AZ ÓRIÁSPLAKÁTOKNAK MENNIE KELL
A kormány támogatja a plakátokról szóló törvényjavaslatot, amit Bódis Kriszta és Tárkányi Zsolt képviselők nyújtottak be.
„Olyan kampány van mögöttünk, amiben volt olyan párt, aminek több plakátja volt, mint szavazója”
– mondta Vitézy, aki azt is kiemelte, hogy ha az új szabályokat megszegik, akkor a büntetésekből befolyó összegek az önkormányzati büdzsébe fognak menni.
KIVIZSGÁLJÁK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONCESSZIÓ MŰKÖDÉSÉT
Köböl Anita kormányszóvivő arról tájékoztatott, hogy a kormány kivizsgálja a hulladékgazdálkodási koncesszió működését is. A Mol csoporthoz tartozó MOHU Zrt.-nek van erre egy 30 éves koncessziója, de ezzel kapcsolatban kérdéses, hogy valóban a magyar emberek érdekét szolgálja-e szerződés. A vizsgálat határideje: szeptember 1. lesz.
