Reprezentatív felmérést végez a NAK a jégkármérséklő rendszer gazdálkodói támogatottságáról – ahol a gazdák többsége nem kéri a szolgáltatást, ott leállítják

Az Agrár-és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium felkérésére reprezentatív felmérést végez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő rendszer további működtetésének támogatottságáról az érintett gazdálkodók körében – tudatta szerkesztőségünkkel hétfőn a NAK.

Kiemelték, hogy a gazdálkodók körét az az Agrárközgazdasági Intézet által statisztikai módszerekkel kiválasztott közel ötezer gazdálkodó adja, akik az idei évben részt vesznek a termésbecslés és állapotfelmérések jelentéseihez szükséges adatszolgáltatásban. Ez a gazdálkodói minta növénykultúránként és megyénként is biztosítja a felmérés teljes országos reprezentativitást.

EGY KÉRDÉS LESZ

Mint megtudtuk, a gazdálkodók közreműködését egyetlen kérdés megválaszolásában kérik:

„Támogatja-e, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer a továbbiakban is
működjön az Ön megyéjében?”

A NAK most abban kéri a gazdálkodók segítségét, hogy akiket a falugazdászok megkeresnek, azok mondják el véleményüket.

A LEÁLLÍTÁST KEZDEMÉNYEZTÉK

A téma kapcsán pénteken derült ki, hogy tudományos testületet hoz létre az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a JÉGER jégkármérséklő rendszer vizsgálatára. Ekkor a miniszter felkérte az Agrárgazdasági Kamarát, hogy mérje fel a magyar gazdatársadalom véleményét a rendszer további működtetéséről. Bóna Szabolcs miniszter a Facebook-oldalán számolt be erről, miután a múlt héten fogadták a civil szakértők egy csoportját, akik meteorológiai, vállalkozói, gazdálkodói és jogi szempontból fogalmazták meg érveiket a JÉGER működése ellen, és a rendszer leállítását kezdeményezték.

„Elmondták a kételyeiket és szakmai érveiket, mi pedig egyértelművé tettük, egyetlen érdemi kérdést sem akarunk lesöpörni az asztalról” 

– fogalmazott a miniszter, aki szerint az általuk 12 ezer aláírással megerősített petíció fontos jelzés, ha nem is a gazdatársadalom reprezentatív véleménye, amit nem akarnak lesöpörni az asztalról. Ugyanakkor hangsúlyozta:

a tudományos kérdéseket természetesen nem szavazással döntik el.

A JÉGER-rel kapcsolatban felmerült szakmai állítások átfogó értékelésére hozzák létre a tudományos testületet, független szakemberek és tudósok bevonásával. „Ahol a gazdák többsége azt mondja, hogy nem kéri a JÉGER-szolgáltatását, ott a szükséges jogi és műszaki feltételek biztosításával le fogjuk állíttatni azt” – ígérte az MTI összefoglalója szerint.

VOLT MÁR GOND

Az Alföldön egyébként egyre többen a generátorok kezelőit hibáztatják a csapadékhiány miatt, telefonon zaklatják őket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már a jogi védelmet keresi a generátorkezelők számára, a klímakutatók pedig egyértelművé tették: a felhőkbe juttatott ezüst-jodidnak semmi köze a csapadékhiányhoz, a problémát a globális klímaváltozás okozza.

Sajnos az emberek egy része azt hiszi, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer miatt nem hullik elegendő csapadék a térségben. A tévhit szerint a levegőbe juttatott ezüst-jodiddal a szakemberek nemcsak a jégesőt mérséklik sikeresen, hanem ezzel egyidejűleg elriasztják a létfontosságú esőfelhőket is. Ez vezetett oda, hogy a generátorok kezelőit folyamatosan telefonos zaklatások érik, sőt, többen már közvetlen halálos fenyegetéseket is kaptak az elégedetlenkedőktől.

Az RTL Híradó megkeresésére Gál Tamás klímakutató professzor nyilatkozott korábban, aki határozottan cáfolta a gazdák körében terjedő összeesküvés-elméletet, rávilágítva, hogy abszolút nincs összefüggés a jégkármérséklő rendszer működése és az aszály között.

“Baranya megyében már majdnem harminc éve működik ez a típusú rendszer, és nem volt csapadékcsökkenés a harminc év alatt, kivéve az elmúlt öt évet, de az egyértelműen a klímaváltozás miatt van”

− részletezte a professzor, kiemelve, hogy a szárazság mögött valójában globális környezeti folyamatok állnak, nem pedig a helyi védekezés.

JOGI VÉDELMET AKAR A KAMARA

Mivel a munkatársak elleni verbális agresszió és a fenyegetőzések mostanra tarthatatlanná váltak, a rendszert működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kénytelen volt lépni az ügyben. A kamara jelenleg is gőzerővel keresi a megfelelő jogi megoldást és védelmet a munkatársai számára, hogy megfékezzék a zaklatásokat, és garantálják a kezelők mindennapi biztonságát a munkavégzés során – írja a témában az Index.