Eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt

Eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. Mindössze néhány hónappal az erről döntő kormányrendelet után indították meg a kötelezettségszegési eljárást. Más ügyben is döntöttek: beperelték Magyarországot az Európai Unió Bíróságán az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok miatt, és új szakaszba lépett az eljárás az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatt is.

Több fontos ügyben is döntött az Európai Bizottság a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárások ügyében, méghozzá ismét rekordidő alatt, ami azt jelzi, hogy Brüsszelnek egyre jobban szúrják a szemét a magyar kormány intézkedései.

ÚJ ELJÁRÁS ÉS PER

Hivatalos közleményük szerint egy új eljárás is indult, méghozzá a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. Az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatti kötelezettségszegési eljárás új szakaszba lépett. Emellett döntöttek arról is, hogy az Európai Unió Bíróságon indítanak keresetet Magyarország ellen az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, és az ennek be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetések miatt.

EMBERCSEMPÉSZEK SZABADON

Mindenképpen fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt, és meg is küldte erről első felszólító levelét a magyar kormánynak. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország ezzel több uniós irányelvet is megsértett, a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.

A kormánynak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság folytathatja az eljárást és úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.

TÚLZSÚFOLT BÖRTÖNÖK

Magyarországon egy április végén hatályba lépett kormányrendelet tette lehetővé, hogy jogerősen elítélt külföldi embercsempészek kiszabadulhassanak a rácsok mögül. Mindezt állítólag költséghatékonysági okokból teszik. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára később Brüsszelt okolta, szerinte a magyar hatóságoknak azért kellett meghozni a döntést, mert az Európai Unió nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.

LE KELLENE ÜLNIÜK A BÜNTETÉST

Ezt valóban csak kérik tőlük, ugyanis a börtönök vagy fegyházak kapuján kilépő külföldi elítéltet a hatóságok nem kísérik el a határig, hogy megbizonyosodjanak arról, elhagyták-e az országot. Ehelyett rájuk bízzák, hogy a kötelezettségüknek eleget tesznek-e. Az sem érdekli az államot, hogy távozásuk után a szabadon engedett külföldi elítéltek jelentkeznek-e a külföldi hatóságoknál a fennmaradó büntetésük letöltése érdekében. Ugyanis ezek az elítéltek hivatalosan nem amnesztiában részesülnek, hanem lehetőséget kapnak a büntetésük félbeszakítására Magyarországon – így a büntetésükből le nem töltött időszakot egy másik országban le kellene ülniük.

IRÁNY A BÍRÓSÁG

A HVG szerint az Európai Bizottság egy másik döntésében arra szólította fel Magyarországot, hogy szüntesse meg az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. A magyar kormány ugyanis olyan bejelentési rendszert vezetett be, melyek lehetőséget adnak a hatóságok számára az energiahordozók kivitelének megakadályozására. A Bizottság  azért most – az eljárás második lépéseként – indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, álláspontja szerint ugyanis ezzel az intézkedéssel a magyarok nemcsak az Európai Unió működéséről szóló szerződést, hanem az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelvet is megsértik. Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az intézkedéseket, ha erre nem kerül sor, akkor a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

Tovább léptek az építőanyagok esetében rögzített szabályok esetében is, itt már megindítják a pert az Európai Unió Bíróságán, az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a nemzeti intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak, ennélfogva felelnek meg az EUMSZ 49. cikkében garantált letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a kényszerítő bírságokat megállapító intézkedést nem jelentették be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszaki szabályok tervezeteit.

JELENLEG 125 KÖTELEZETTSÉGI EÉJÁRÁS VAN FOLYAMATBAN MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN

A hivatalos statisztika szerint Magyarországgal szemben jelenleg 125 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A kormány szeret azzal védekezni, hogy ezzel a középmezőnyben szerepel, ami igaz is, csakhogy a magyar ügyek között olyan komolyak is szerepelnek, mint a Klubrádió elnémítása vagy a gyermekvédelmi törvény – utóbbi keresethez az Európai Parlament mellett 15 uniós tagállam is csatlakozott.