Meghalt a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, Mezey György, aki máig utolsó szövetségi kapitányként vezette ki a nemzeti együttest egy világbajnokságra

Életének 85. évében elhunyt a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, Mezey György, aki máig utolsó szövetségi kapitányként vezette ki a nemzeti együttest egy világbajnokságra. A magyar szövetség (MLSZ) életműdíjas mesteredzője 1985-ban nemcsak itthon lett a legjobb tréner, hanem egész Európa-szerte nem találtak nála érdemesebbet az év szövetségi kapitánya díjra, emellett pedig klubszinten is maradandót alkotott. A halálhírt közlő Magyar Labdarúgó-szövetség Mezey Györgyöt a saját halottjának tekinti.

TOPOLYÁN LÁTTA MEG A NAPVILÁGOT

Mezey György 1941. szeptember 7-én a ma már Szerbia területén lévő, de abban az időszakban (1941–1944) épp újra Magyarországhoz tartozott Topolyán látta meg a napvilágot, labdarúgó-pályafutását viszont már Budapesten, a Rákosligeti AC-ben kezdte meg 1954-ben, majd Testnevelési Főiskola sportklubjában, a TFSE-ben folytatta. Volt a Keszthelyi Haladás, a Budafoki MTE és az MTK futballistája is, majd 1971-ben a Budapest Spartacus színeiből vonult vissza – írja az Index memoárjában.

TEHETSÉGES EDZŐ VOLT

Játékoskarrierjében nem jegyezhettek fel jelentős eredményt, de már 1965-ben elkezdett edzősködni is, ezen a területen pedig hamar megmutatkozott a tehetsége. A Keszthelynél elkezdett munkáját a Spartacusnál is folytatta, 1971-től kezdve pedig a BVSC korosztályos csapataival foglalkozott, ahol egyik kedvenc felfedezettje Törőcsik András volt.

MEZEY IS SZEREPET KAPOTT

Az első élvonalbeli klubja alig 36 évesen az MTK (akkori nevén MTK-VM) volt, az első idényben (1977–1978) bronzérmes lett a csupa fiatal játékossal felálló fővárosiakkal. Éppen 1978-ban ért véget Baróti Lajos második időszaka a válogatott élén, a 117 mérkőzésével és 62 győzelmével is rekorder kapitányt segítője, Kovács Ferenc követte, majd az olimpiai csapattal két aranyérmet szerző Lakat Károly hatmeccses ténykedése után 1980-ban a Mezeynél nem egészen két hónappal idősebb Mészöly Kálmánt (1941. július 16.–2022. november 21.) nevezték ki a kispadra. A Szőke Szikla mellett viszont pályaedzőként Mezey is szerepet kapott, ráadásul 1982-ben megkapta az olimpiai gárda irányítását. 1983-ban, a leköszönő Mészöly utódjaként a felnőttválogatott szövetségi kapitányának választották. A szakember olyan újszerű taktikát és rendszert alkalmazott a válogatottnál, amellyel meglepte nem csak Európát.

AZ UTOLSÓ KAPITÁNY, AKIVEL KIJUTOTTUNK A VILÁGBAJNOKSÁGRA

Az 1986-os, mexikói világbajnokságot megelőző selejtezősorozat csoportbeosztásakor a mieink a B kalapba kaptak besorolást, ellenfélül az A-ból Ausztria, a C-ből Hollandia, a D-ből pedig Ciprus érkezett. A végeredmény ez lett: 5 meccs, 5 győzelem, csoportelsőség, irány Mexikó! Az 1982-ben mesteredzővé váló Mezeyt a vb-selejtezők után 1985-ben az év edzőjének választották meg itthon, valamint az év európai szövetségi kapitánya elismerést is bezsebelhette. Az MLSZ 2019-es életműdíjában kiemelte, hogy ő az egyetlen magyar szakember, akit anno a londoni World Soccer egy esztendő végén a világ legjobb szövetségi kapitányának választott meg.

A VILÁGRANGLISTÁN ELSŐK IS VOLTUNK

Miután a selejtezők sikeres megvívása közben az NSZK otthonában 1–0-ra is nyertünk – 1984-ben, a téli felkészülés alatt Spanyolország vendégeként is nyertünk 1–0-ra –, és 1986 márciusában a Népstadionban 3–0-ra legyőztük Brazíliát, a FIFA-világranglistán pedig elsők is voltunk Mezey regnálása alatt, világbajnokságot óriási várakozás előzte meg. Hogy aztán óriási bukás legyen a vége: a Szovjetunió négy perc után két góllal vezetett Irapuatóban, a délben, borzasztó melegben játszott összecsapás vége pedig csúfos 6–0 lett a rivális javára. A magyar csapat az ötödik lett végül, a csoportharmadikak mezőnyében mínusz hetes gólkülönbsége miatt a kétpontos gárdák közül Bulgária és Uruguay is előtte zárt, így pont lemaradt a nyolcaddöntőről. Ami akkor kisebb tragédiát jelentett, a szakember pedig idehaza ellehetetlenült, ünnepelt kedvencből szinte közellenség lett, azt viszont anno aligha sejtette bárki, hogy ezt követően egyszer sem jutunk ki a világbajnokságra, és az Európa-bajnoki szereplésre is egészen 2016-ig kell majd várni…

KUVAITBAN FOLYTATTA

Mezey a mexikói események után Kuvaitban folytatta, előbb szövetségi kapitányként, majd az al-Jarmúl vezetőedzőjeként. A válogatottal 1986 szeptemberében az Ázsiai Játékokon a csoportkörben Bangladest (4–0), Nepált (5–0), Japánt (2–0) és Iránt (1–0) is megverve jutott a kieséses szakaszba, ott Kína ellen tizenegyespárbajban nyert az együttes, az elődöntőben viszont a büntetőpárbaj Szaúd-Arábia sikerét hozta. A magyar válogatott kispadjára 1988-ban tért vissza, augusztus 31. és december 11. között öt mérkőzésen veretlen maradt, de a két vb-selejtezőn az Észak-Írország elleni hazai 1–0 után Máltán csak 2–2-re végeztek a mieink. Ezzel a találkozóval zárult le pályafutása a nemzeti együttes élén végleg. Az 1989–1990-es idényben a finn Hangö IK-nál vállalt állást, majd Kaszás Gábor halála után vette át kis időre a Videoton megüresedett kispadját.

KISPESTEN VOLT VEZETŐEDZŐ

1990-ben a Kispest nevezte ki vezetőedzőnek, ahol rögvest bajnok lett, és a Dundalk kiejtése után a BEK utolsó kiírásában (a következő évtől lett Bajnokok Ligája) a csoportkörtől sem volt messze a Honvéd, a Sampdoria nagy erőfeszítések árán 4–3-as összesítéssel búcsúztatta a piros-feketéket. A második idényben bronzéremmel zárt, ezt követően előbb ismét Kuvaitba ment (ahol bajnoki címet szerzett az al-Tadhamon szakvezetőjeként), és visszatérése után már csak ritkán és rövid ideig vállalt edzői szerepeket. Volt szakosztály-igazgatóként a BVSC, majd a Vasas és az Újpest kispadján is.

SPORTIGAZGATÓ LETT

A Videoton 2008-ban sportigazgatóvá nevezte ki, egy évre rá pedig visszatért a kispadra. A fehérváriakkal az első évben ezüstérmes volt, a 2010–2011-es idényben pedig a klub történetének első bajnoki címét szerezték meg. Szerződése lejártával felhagyott az edzősködéssel. Mezeyt 2011-ben másodszor választották meg az év edzőjének Magyarországon, érdemei elismeréseként pedig 2019-ben az MLSZ életműdíjával tüntették ki. Fehérváron 2011-ben díszpolgárrá is avatták.

Mindezek mellett:

• az 1980-as években a nemzetközi szövetség (FIFA) technikai bizottságának instruktora volt,
• 1994-ben az NB I-es liga elnöke volt,
• a következő két évben pedig az MLSZ szakmai igazgatója.

Az MLSZ elnökségi tagja volt 1999 és 2006 között, sőt 1999 és 2000, valamint 2005 és 2006 között volt az MLSZ alelnöke is.