Nagypénteken a keresztény világ Jézus Krisztus szenvedésére, kereszthalálára emlékezik. Ez a nap a gyászé és az elcsendesedésé: a templomokban nincsen harangszó, az oltárokat letakarják, a hívők pedig visszafogottan, befelé figyelve élik meg a napot.
A HÚSVÉT EGYIK LEGFONTOSABB NAPJA
A nagypéntek a húsvét egyik legmeghatározóbb napja, nem véletlen, hogy Magyarországon 2017 óta hivatalosan is munkaszüneti nap. Érdekesség, hogy nagypéntek gyökerei egészen a zsidó pészah ünnepéig nyúlnak vissza.
RÉGI SZOKÁSOK, AMIK MA IS VELÜNK ÉLNEK
Nagypéntekhez számos népi hagyomány kapcsolódik, amelyek közül több még ma is ismert Kecskeméten és környékén:
- Hajnalban végzett mosakodás, főként fiatal lányok körében, a bajok elűzésére
- A víz megtisztító, mágikus erejébe vetett hit
- Szigorú böjt és húsmentes étkezés
A TOJÁS, MINT SZIMBÓLUM
A húsvéti időszak egyik legismertebb jelképe a tojás, amelynek tisztelete jóval a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza. Az életet hordozó tojás sok kultúrában a világmindenség szimbóluma volt, sőt, egyes teremtésmítoszok szerint maga a világ is tojásból született. A magyar hagyományban nem csak festett tojások léteznek: karcolt, viasszal írott, márványozott vagy akár „patkolt” tojások is készültek. A legismertebb mégis a piros tojás, amely egyszerre jelképezi:
- Jézus kiontott vérét
- a szerelmet és a tavaszt
- az újjászületést és a szabadságot
MI JÖN EZUTÁN?
A nagypénteki csend után fokozatosan érkezik meg az ünnep örömteli része:
- Nagyszombat: böjt napközben, este már sonka és tojás
- Húsvétvasárnap: a feltámadás ünnepe, hagyományosan báránysülttel
- Húsvéthétfő: locsolkodás, vendégség, sonka és sütemények
