Ahogy arról korábban a Kecskemét365.hu oldalán részletesen beszámoltunk, az Országgyűlés június 8-án elfogadta a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó költségvetési források csökkentéséről szóló javaslatot. Ezt követően, június 15-én arról is döntés született, hogy módosítják az Alaptörvényt. A jelenlegi ellenzék által csak „lex Orbánként” emlegetett döntés értelmében a jövőben legfeljebb két ciklusban, összesen 8 évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon; a módosítás emellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos lehetőségét is megteremteti. Azonban ahhoz, hogy a változások hatályba lépjenek nem elegendő az Országgyűlés beleegyezése: ehhez szükséges Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírása is.
A „lex Orbánt” egyébként 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, valamint 6 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A fizetéscsökkentésről szóló javaslatot pedig egyhangúlag fogadta el a parlament. Ez utóbbi már hatályba is lépett a Magyar Közlöny 2026. évi 71. száma alapján.
50 MILLIÁRD FORINTOT SPÓROLNAK EZZEL
Magyar Péter miniszterelnök korábbi számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A változtatás miatt ugyanis júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.
SULYOK TAMÁS FIZETÉSE IS CSÖKKEN
A képviselői fizetések (tiszteletdíjak) csökkenése természetesen Sulyok Tamás fizetésére is kihat. Az államfő fizetése jelenleg a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött (1,1-szeres szorzóval), így a 24.hu számításai szerint a köztársasági elnök júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult. Ezt az illetményt kapják majd a volt államfők: Schmitt Pál és Áder János is. Novák Katalin azonban nem, mégpedig azért, mert jelenleg keresőtevékenységet folytat.
EGYELŐRE NINCS JÓVÁHAGYVA A „LEX ORBÁN”
Az államfő egyelőre nem írta alá az Alaptörvény módosítást, amit egyébként a Fidesz–KDNP-frakció elutasított, az immár ellenzéki média pedig „lex Orbánnak” címkézett. Az ellenzék azzal indokolta a döntését, mert szerintük a módosítás „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.
Sulyok Tamás korábban indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény módosításával kapcsolatos alkotmányjogi kérdések tisztázására. Az államfő indoklása szerint tisztázni kell, hogy az egyedi politikai helyzetek rendezésére irányuló alaptörvény-módosítások összhangban állnak-e az Alaptörvény funkciójával.
Egyébként az Alaptörvény módosítása csak a kihirdetését követő napon léphet hatályba.
