Örkény István Tóték című klasszikus drámáját mutatja be a kecskeméti Ciróka Bábszínház pénteken. A teátrum szerint a produkciót júniusban, a Magyarországi Bábszínházak 16. Találkozójának résztvevői egy szakmai bemutató keretében már láthatták, de a darab hivatalos bemutatóját október 18-án tartja a társulat.
Mint írják, Szikszai Rémusz, a darab rendezője szerint Örkény István leghíresebb darabjában a háború természetrajzát írta meg félelmetes lélektani pontossággal.
EGYSZERRE LÁTHATJUK A MOZGATÓT ÉS AZ ÉLETRE KELT BÁBUT
A szerző klasszikus drámája a magyar groteszk talán legtöbbet játszott, legismertebb műve. Mondatai szállóigévé váltak, “abszurd helyzetei mindannyiunk kollektív tudatában jelen vannak”. A rettegő, saját háta mögé pillantgató hatalmaskodó Őrnagy, a falusi és családi idill törékenysége, a könnyen jövő apró árulások és megalkuvások sorozata egyszerre szórakoztató és húsbavágóan ismerős – fogalmazott. Szikszai Rémusz számára a bábszínház egyik legfontosabb eleme és egyben csodája az, hogy például egy bunraku bábtechnikát alkalmazva egyszerre láthatja a mozgatót és az általa életre keltett bábot.
Ezt a bábtípust használva, a mozgatót azonos jelmezbe öltöztetve kivitelezhető, hogy egyes jelenetekben a szereplők egy része báb, más része viszont élő szereplő legyen. Ez nemcsak az adott szöveg értelmét, belső jelentését tágítja ki, de különleges vizuális élményt is nyújt.
MI KÖZE EGY MAI KÖZÉPISKOLÁSNAK EHHEZ A TÖRTÉNETHEZ?
Örkény drámája klasszikus mű, és mint ilyen, kötelező olvasmány a középiskolában. Ismerete éppúgy hozzátartozik a magyar irodalmi műveltséghez, mint a János vitéz vagy a Toldi. De vajon mi köze egy mai magyar középiskolásnak ehhez a történethez? Mit mond az örkényi groteszk egy mai fiatalnak? Hogyan szólal meg a darab ma, amikor ismét háború dúl a szomszédunkban? Jobban értjük-e az Őrnagy abszurd javaslatait és utasításait szó nélkül teljesítő, saját méltóságukat is feláldozó, fiukért rettegő Tótékat? A darab számtalan izgalmas morális kérdést vet fel, melyek a mai néző számára is relevánsak – olvasható a közleményben. Szikszai Rémusz az előadás szövegén Gimesi Dóra dramaturggal dolgozott együtt, míg a tér, a jelmezek és a bábok Hoffer Károly munkái.
A LÁTVÁNYVILÁGBAN FONTOS SZEREPET JÁTSZIK A KARTON
A látványvilágban fontos szerepet játszik a karton, amiből a dobozok is készülnek az előadásban. A falut, ezt az idilli, nyugalmas békés helyszínt is papírból hozták létre, de papírból készültek a bunraku bábok fejei is. Az előadást élő zene kíséri. Monori András zeneszerzővel egy olyan dramatikus zenei aláfestést képzelt el a rendező, amelyben a papír szakadása, a kartonok ritmikus ütése, dobként való használata is ráerősít ennek a papírmasé világnak a szépségére, rémségére, törékenységére. A bemutatót követően a Ciróka Bábszínház felnőtt sorozatának keretében láthatják a produkciót a nézők szombaton, ezt követően pedig középiskolás diákoknak játsszák december közepéig.
Forrás: MTI
