88 éves korában meghalt Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője, aki régóta szenvedett súlyos betegségben. Az egyházfő még február 14-én, pénteken került kórházba, és pár nap múlva kiderült, hogy súlyos, kétoldali tüdőgyulladása van. 2025. április 20-án még megjelent a hívek előtt a Vatikán erkélyén.
2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 88. évében meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő régóta küzdött súlyos betegséggel – közölte a Vatican News. Halálát Kevin Farrell bíboros jelentette be a Vatikán által kiadott közleményben. Azt mondta: „A bölcsesség és a bölcsesség a miénk, a miénk, a miénk:” Mint fogalmazott: „Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és Egyháza szolgálatának szentelte.
ARRA TANÍTOTT MINDKET, HOGY HŰSÉGGEL ÉS BÁTORSÁGGAL ÉLJÜK MEG AZ EVANGÉLIUM ÉRTÉKEIT
Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért Ferenc pápa lelkét az Egyetlen és Háromságos Isten végtelen irgalmas szeretetének ajánljuk – fogalmazott a bíboros. Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglio néven született Argentína fővárosában, Buenos Airesben 1936. december 17-én. 22 éves korában csatlakozott a jezsuita rendhez 1958-ban, 1969-ben szentelték katolikus pappá.
Ő LETT AZ ELSŐ DÉL-AMERIKAI PÁPA
Miután XVI. Benedek egészségi állapota miatt visszavonult, 2013. március 13-án az akkor 76 esztendős Bergogliót választotta pápává a bíborosi konklávé, így ő lett az első dél-amerikai pápa, egyúttal az első jezsuita egyházfő a római katolikus egyház történetében – jókora meglepetést okozva, hiszen a szakértők tippjei szerint senki nem tartotta igazán esélyesnek. Pápaként elfogadta ugyan a hagyományos protokolláris külsőségeket, de továbbra is igyekezett szerényen élni. Trónra lépésétől a vatikáni Szent Márta-vendégházban élt, visszautasítva, hogy az Apostoli Palota pápáknak kijáró luxuslakosztályában éljen. Ferenc már pápasága kezdetén nekilátott, hogy – amennyire lehetséges – megreformálja egyházát.
A REFORMER-SZABADSÁGHARCOS PÁPA
Már beiktatása napján bejelentette, hogy a Római Kúria addigi vezetőit – ideiglenesen – megerősíti a hivatalukban. Viszont megválasztása évében
- eltörölte a több millió eurós összegre rúgó juttatásokat, amelyeket addig a vatikáni alkalmazottak kaptak az új pápa megválasztásakor; ezt a pénzt rászorulóknak adományozták,
- megszüntette a Vatikáni Bank felügyelőbizottságában szolgáló bíborosok évi 25 000 eurós illetményét is; nyíltan beszélt az egyházon belüli pénzmosásról és korrupcióról, mondván, hogy mindezt azonnal fel kell számolni,
- bejelentette, hogy átfogó reformot hajt végre az egyházban tapasztalt pedofil bűncselekmények visszaszorításáért,
- ekkor tette az első, sokakat megrázó, másokat lelkesítő kijelentéseit a melegekről: „hát ki vagyok én, hogy ítélkezzem felettük?”;
- közölte, hogy az elvált hívőket (akiket korábban kiközösítettek) vissza kell fogadni az egyházba,
- felhagyott a „Monsignor” címek adományozásával, és kijelentette, hogy meg kell állítani az egyházi karrierizmust.
Ezekkel a lépéseivel egyértelműen kirajzolt egy új karaktert, a reformer-szabadságharcos pápáét, aki – látszólag – fittyet hány az ellene fenekedő tradicionalista bíborosokra. (Valójában okos diplomáciai manőverekkel szerelte le őket.) Ferenc ráadásul igazi celebpápa volt: szívesen nyilatkozott mindenkinek, és sokan kérték is nyilatkozatra, így elérte, hogy szinte folyamatos legyen a jelenléte az újságok címoldalán – írja a 24.hu.
Ferenc pápa 2023-ban járt hazánkban, akkor a hajléktalanok közt élő, amputált lábú szegedi pap kezét is megcsókolta, valamint vak gyerekekkel, hajléktalanokkal és szegényekkel is találkozott.
