„Ki kell vezetni a politikát az oktatásból” – Lannert Judit átfogó oktatási reformot ígért a parlamenti meghallgatásán
„Ki kell vezetni a politikát az oktatásból” – többek között erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt hétfői parlamenti meghallgatásán. A 36 éve oktatáskutatóként dolgozó szakember átfogó átalakításokat ígért: átvilágítanák a teljes közoktatási rendszert, csökkentenék a pedagógusok terheit, felülvizsgálnák a tankerületek működését, megszüntetnék a kötelező Nemzeti Pedagógus Kar-tagságot, és rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat. A miniszterjelölt arról is beszélt: szerinte a heti öt testnevelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Telex beszámolója szerint Lannert Judit a parlament Oktatási Bizottságának meghallgatásán azt mondta: egy nyitott, korszerű és nemzetközileg is versenyképes oktatási rendszert szeretnének építeni. Kiemelte: ő kérte, hogy a tárca neve oktatási és gyermekügyi minisztérium legyen, mert fontosnak tartja, hogy a kisgyermekkori nevelés hangsúlyosan jelenjen meg az ágazatban.
GYERMEKKÖZPONTÚSÁG, ADATVEZÉRELT MŰKÖDÉS ÉS PARTNERSÉG
Három alapelvet nevezett meg: a gyermekközpontúságot, az adatvezérelt működést és a partnerséget. Szerinte az oktatás már a bölcsődében elkezdődik, ezért a hátránykompenzációt és a prevenciót már egészen korai életkorban el kell indítani. Beszélt arról is, hogy külön koordinátort neveznének ki a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazására és a digitális kompetenciák fejlesztésére.
ÖNÁLLÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELÉPÍTÉSE
A miniszterjelölt szerint az első hónapok egyik legfontosabb feladata egy önálló oktatási minisztérium felépítése lesz. Ehhez teljes átvilágítást ígért, valamint olyan gyors intézkedéseket, amelyekkel a pedagógusok „levegőhöz jutnak” már szeptembertől.
KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS
Lannert Judit közölte: megszüntetnék a kötelező tagságot a Nemzeti Pedagógus Karban, felülvizsgálnák a Klebelsberg Központ működését, valamint átalakítanák a teljesítményértékelési rendszert is. Csökkentenék a kötelező helyettesítések számát, visszaállítanák a kompetenciaalapú oktatást, és bővítenék a tankönyvkínálatot. A szakképzésben megszüntetnék a kancellári rendszert, míg a felsőoktatásban új törvényt dolgoznának ki az akadémiai szabadság megerősítésére.
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS: NEM HOZOTT HASZNOT
A meghallgatáson szóba került a heti öt testnevelés is. Lannert Judit azt mondta: fontosnak tartja a mozgást, de szerinte a jelenlegi rendszer túlterheli a gyerekeket, és nem bizonyult hatékony eszköznek. Úgy fogalmazott, hogy a program bevezetése óta nőtt a túlsúlyos gyerekek aránya.
TANKÖTELEZETTSÉG KORHATÁRA
A tankötelezettség korhatárának ismét 18 évre emelését megfontolják, bár ennek részleteit még ki kell dolgozniuk. Az LMBTQ-propagandáról szóló kérdésekre reagálva Lannert Judit azt mondta: nem látja realitását annak, hogy ez valós problémát jelentene az iskolákban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szexuális nevelés fontos része az oktatásnak, és nem azonos az „LMBTQ-propagandával”.
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA AZ OKTATÁSBAN
A mesterséges intelligencia is előkerült a meghallgatáson. A miniszterjelölt szerint nem szabad kizárni az MI-t a tanulásból, ugyanakkor széles társadalmi egyeztetésre lesz szükség a használatáról.
CSÖKKENŐ GYERMEKLÉTSZÁM
Lannert Judit beszélt a csökkenő gyereklétszámról is. Mint mondta, a kisiskolákat nem akarják megszüntetni, de azt szeretnék elérni, hogy minden diák minőségi oktatáshoz jusson.
NEM SZABAD AZ OKTATÁSBA KEVERNI A POLITIKÁT
A meghallgatás során Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter is kérdezett a miniszterjelölttől. Lannert Judit erre reagálva úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy külön oktatási minisztérium létrehozására van szükség, mert az oktatást korábban „egy rendőrminisztériumhoz üldözték”.
A bizottság végül 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta Lannert Judit miniszteri kinevezését.
