Lesújtó képet festett az Európai Bizottság: továbbra is távoli cél az euró bevezetése Magyarországon
Magyarország továbbra sem áll közel az euró bevezetéséhez, ugyanis több kulcsfontosságú gazdasági mutató is elmarad az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges szinttől. A költségvetési hiány, az infláció és az államadósság alakulása egyaránt akadályt jelent, ráadásul a legfrissebb konvergenciajelentés arra következtet, hogy a következő években sem várható gyors javulás a legfontosabb mutatókban.
A HVG által ismertetett, az Európai Bizottság által közzétett 2026-os konvergenciajelentés szerint Magyarország jelenleg a maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesít teljes körűen. Az infláció, a költségvetési hiány és a hosszú lejáratú kamatszintek egyaránt meghaladják a referenciaértékeket, emellett az ország továbbra sem tagja az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszernek. A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank működését szabályozó jogszabályok egyes elemei továbbra sem teljesen összeegyeztethetők az uniós előírásokkal.
AZ INFLÁCIÓ MÉRSÉKLŐDÖTT, DE MÉG MINDIG TÚL MAGAS
A jelentés szerint az infláció az elmúlt időszakban számottevően csökkent, ugyanakkor az elmúlt tizenkét hónap átlagában még mindig 3,3 százalékot tett ki, ami meghaladja a 2,7 százalékos referenciaértéket. A HVG összefoglalója szerint a Bizottság úgy látja, hogy a 2025-ben mért 4,4 százalékos átlagos inflációt elsősorban a fogyasztás élénkülése, a bérek gyors emelkedése és az egyes ágazati adóemelések hajtották. Bár 2026 elején átmenetileg jelentősen lassult az árnövekedés üteme, Brüsszel arra számít, hogy az infláció középtávon is 3 százalék felett marad.
A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYRA VONATKOZÓ KRITIKA
A dokumentum egyik legélesebb bírálata az államháztartás helyzetére vonatkozik. Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, mivel a költségvetési hiány tartósan meghaladja az uniós szabályokban rögzített 3 százalékos GDP-küszöböt. A Bizottság szerint a hiány ugyan 2025-ben mérséklődött, azonban ez csak átmeneti javulásnak tekinthető. A testület előrejelzése alapján a deficit 2026-ban ismét 6 százalék fölé emelkedhet, és 2027-ben is jóval a megengedett szint felett, 5,8 százalék körül maradhat. Brüsszel az okok között egyebek mellett az adócsökkentéseket, a közszféra béremeléseit, a különböző támogatási programokat és a költségvetési kiadások növekedését említi.
NÖVEKVŐ ADÓSSÁGOT LÁT A BIZOTTSÁG
A jelentés szerint az államadósság alakulása szintén aggodalomra ad okot. A GDP-arányos adósságráta 2025-ben 74,6 százalékra emelkedett, és a Bizottság számításai szerint 2027-re elérheti a 76,8 százalékot. A HVG beszámolója alapján a dokumentum ennél hosszabb távon is kedvezőtlen folyamatokat vetít előre: a középtávú fenntarthatósági számítások szerint 2036-ra az államadósság akár a GDP 103 százalékára is emelkedhet. A Bizottság emellett a hazai fiskális keretrendszer működését is bírálta, és úgy vélte, hogy annak átláthatósága, valamint a Költségvetési Tanács szerepe tovább erősíthető lenne.
A FORINT ERŐSÖDÖTT, DE EZ NEM ELÉG AZ EURÓHOZ
A jelentés kitér arra is, hogy a forint az elmúlt két évben mintegy 8 százalékkal erősödött az euróval szemben. Ez azonban nem számít bele az árfolyamkritérium teljesítésébe, mivel Magyarország nem tagja az ERM-II rendszernek. Az euró bevezetésének feltétele ugyanis, hogy az adott ország valutája legalább két éven keresztül stabilan részt vegyen ebben az árfolyam-mechanizmusban.
A hosszú lejáratú állampapírok hozama szintén meghaladja az elvárt szintet: a 12 havi átlagos kamat 6,7 százalék volt, szemben az 5,1 százalékos referenciaértékkel.
INTÉZMÉNYI PROBLÉMÁK
Az Európai Bizottság értékelése nem kizárólag a gazdasági mutatókra koncentrál. A jelentés szerint Magyarország több intézményi mutatóban is elmarad az euróövezeti átlagtól. A dokumentum problémás területként említi a szabályozási minőséget, a korrupció elleni fellépést, a kormányzati hatékonyságot és a jogállamiság helyzetét. A Bizottság emiatt mélyrehatóan vizsgálta a magyar gazdaság egyensúlytalanságát, amelynek eredményeképp makrogazdasági egyensúlytalanságokat azonosított. Ennek fő kockázatai között a magas államadósságot, az állam finanszírozási igényét, a versenyképességi problémákat és az ingatlanpiaci folyamatokat említi.
CSEHORSZÁG ÁLL A LEGKÖZELEBB AZ EURÓHOZ
A vizsgált országok közül a jelentés szerint Csehország teljesíti a legtöbb gazdasági feltételt. Az infláció, a költségvetési hiány és a hosszú távú kamatszint is megfelel az előírásoknak, ugyanakkor az ország továbbra sem tagja az ERM-II rendszernek, és bizonyos jogszabályi módosításokra is szükség lenne.
Lengyelország esetében a költségvetési hiány és egyes pénzügyi mutatók jelentenek akadályt, míg Románia továbbra is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő országok közé tartozik a magas infláció és a jelentős költségvetési problémák miatt.
AZ EURÓ TOVÁBBRA IS TÁVOLI CÉL
A HVG által ismertetett bizottsági jelentés összegzése szerint Magyarország jelenleg nem áll közel az euró bevezetéséhez, és több területen sem sikerült közelebb kerülnie a maastrichti követelmények teljesítéséhez.
A dokumentum végkövetkeztetése szerint Bulgária csatlakozása után az euróövezeten kívül maradt öt derogációs tagállam közül egyetlen ország sem áll készen a közös valuta bevezetésére. Magyarország esetében a költségvetési hiány, az államadósság és a kamatkörnyezet alakulása továbbra is a legjelentősebb akadályok közé tartozik.
