Közélet

Átmentek Lázár János javaslatai: új ünnepnapunk lesz, és megszavazták a beruházási törvényt is

Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember 29-én országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamenthez, ebben indítványozta, hogy december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánítsák. A javaslatról ma szavaztak is a parlamentben. Sőt, voksoltak az új beruházási törvényről is: mind a kettőt elfogadta az Országgyűlés, írta meg a Szeged365.hu.

ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTÁK

„A magyar építészet napja nem pusztán emléknap. Nem csupán a Kós Károly szellemi örökségére való emlékezés napja, hanem a nemzet- és országépítő akaratot, a teremtő alázatot, a közösségépítő lelkületet megtestesítő ember születési dátumához kötött szakmai ünnepnap” – írták az előterjesztésben. Szerda délelőtti ülésén a parlament ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 184 igen szavazattal elfogadta Lázár javaslatát.

A BERUHÁZÁSI TÖRVÉNYT IS MEGSZAVAZTÁK

133 igennel, 38 nemmel, 13 tartózkodással megszavazta az Országgyűlés szerdán a korábban Novák Katalin köztársasági elnök által az Alkotmánybíróságra küldött, és ott megsemmisített állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot is, melyet szintén Lázár János építési miniszter jegyez. A javaslat egy korábbi változatát már nyáron is megszavazta a parlament, akkor 136 igennel, 49 nemmel, 9 tartózkodással ment át.

VITÉZY DÁVID SZERINT INDOKOLATLAN CENTRALIZÁCIÓT JELENTENE A BERUHÁZÁSI TÖRVÉNY

A javaslatot Vitézy Dávid kifogásolta korábban, a korábbi közlekedési államtitkár azt írta, hogy az „Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás.”

MAJDNEM MINDEN ÁLLAMI BERUHÁZÁS LESZ

A törvényjavaslat szövege szerint a hatályba lépéstől kezdve állami építési beruházásnak minősül minden olyan beruházás, amelynek az előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési (azaz hazai állami költségvetési) vagy európai uniós forrásból történik. Ennek megfelelően ide sorolódik minden olyan korábbi önkormányzati fejlesztés, amelyhez jelentős állami vagy európai uniós forrást vesznek igénybe – ezek a jogszabálytervezet alapján állami beruházássá válnak.

Telex felhívta rá a figyelmet, hogy ez azzal járhat, hogy például a Budapesten állami támogatással zajló építési beruházások nem Budapest vagy a mindenkori főpolgármester kizárólagos hatáskörében valósulnak meg, hanem automatikusan állami beruházássá válnak, amennyiben az előkészítés vagy megvalósítás során megáll az ötvenszázalékos beruházási arány központi költségvetési vagy uniós forrásból. Ez Vitézy szerint a gyakorlatban akár azt is eredményezheti, hogy „csak politikai alkuk révén, a mindenkori miniszter jóindulatából kaphatja vissza egy város megválasztott vezetése a saját fejlesztési feladatainak irányítását, menedzsmentjét – legyen az akár Budapest főpolgármestere vagy Debrecen polgármestere.”

LÁZÁR JÁNOS GYÖKERES VÁLTOZTATÁSOKAT ESZKÖZÖL

Lázár János a 2022-es választások után lett építési miniszter, akkor jelentette be, hogy alapjaiban megváltoztatják a közbeszerzések és a beruházások rendszerét, aminek a csúcsán mostantól az építési miniszter, azaz ő maga lesz. A törvényjavaslaton sokáig dolgoztak, azt végül július 4-én fogadta el a parlament, ám később az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette.

Forrás: szeged365.hu

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb