Szerdán Erdélyből a nagyvilágba címmel nyílik tematikus kiállítás Böhm József magángyűjteményéből a kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében a Bozsó Gyűjteményben.
Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora az MTI-nek elmondta: a kiállításnak helyet adó kecskeméti múzeum a létrejöttét is egy elhivatott magángyűjtőnek köszönheti, hiszen Bozsó János festőművész néprajzi és iparművészeti műgyűjteményét ajándékozta szülővárosának.
MEGKERÜLHETETLEN ÉRTÉKEK
Az alapító fia, Bozsó János, a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény alapítványának elnöke, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy állandó kiállításuk mellett évről évre olyan magángyűjtők kollekcióit mutatják be, amelyek “a magyar művészeti alkotásoknak megkerülhetetlen értékeit őrzik”. A mostani tárlat a Böhm-gyűjteményből válogat. Mint mondta, Böhm József Németországban élő neurológus Erdélyből származó családjának tradícióját folytatva – feleségét és fiát is bevonva – “a műgyűjtés izgalmas, soha be nem fejezhető útját követi”.
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK
A kecskeméti kiállítás címe – az Erdélyből a nagyvilágba – egyrészt utal a Böhm család és kiállításaik útjának ívére, valamint a válogatás tematikájára. A bemutatott művek ugyanis “kitapinthatóan utalnak az alkotók szoros kapcsolatára a 20. század első felének progresszív európai áramlataival”– fogalmazott, hozzátéve, hogy elsősorban a két világháború közti korszak erdélyi képzőművészeti tendenciái térképezhetők fel a válogatásban.
MŰVÉSZETI FORRADALOM
Bozsó János szerint Nagybánya “neós” alkotói művészeti forradalmat keltettek avantgárd felfogásukkal, látásmódjukkal. Perlrott Csaba Vilmos három, egymás mellett kiállított műve követi az életmű jelentős csomópontjait az időszakból: Nagybánya, Kecskemét, Párizs.
Ziffer Sándor két képe is hasonló asszociációkat kelt: “az itthon gyökerei, a külhon ihletése egymást váltva, erősítve tűnnek fel és ötvöződnek” – tette hozzá. A nagybányai művésztelep egyik alapítójának, Réti Istvánnak a műtermét örökíti meg Ziffer a környező tájban, a következő műve pedig a berlini erdőbe ragadja magával a nézőt.
Jándi Dávid aktjai erőteljes, szinte monumentális megfogalmazásukban merészen különböznek a szokásos, korabeli kompozícióktól. A nagybányaiak második nemzedékének tájszeretetét, a szabad természet fényeit pedig Mikola András, Krizsán János, Nagy Oszkár tájképei képviselik a festőiskola értékes hagyományait őrizve – sorolta Bozsó János.
ERDÉLY SOKSZÍNŰSÉGE
A Böhm-gyűjtemény kiemelkedő érdeme, hogy Erdély sokszínűségét képviselve a kollekcióban egyaránt szerepet kapnak a kolozsvári iskolából Marchini Tasso, Fülöp Antal Andor érzékeny alkotásai vagy az erdélyi szász festőművészek, mint az expresszív Hans Eder és Walter Widmann munkái. A válogatást a saját, külön útjukat járó, iskolákhoz nehezebben köthető Nagy István, Zsögödi Nagy Imre és Nagy Albert művei teljesítik ki. Az erdélyiség szellemiségének, képi világának hiteles megszólaltatói ők, akárcsak Szervátiusz Jenő – hangsúlyozta a kurátor.
A korszak bemutatását Mattis Teutsch János és Henri Nouveau absztrakt és nonfiguratív alkotásaival zárja a Bozsó Gyűjtemény, ezek az alkotók modernizmusukkal képeznek hidat Erdély és a nagyvilág között – fogalmazott Bozsó János. A Böhm-gyűjteményből válogatott tárlat 33 alkotása május 18-ig látható Kecskeméten.
