Elkezdődött a csillagászati tavasz, mostantól hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák Kecskeméten

Szerdán, március 20-án 4 óra 6 perckor kezdődött a csillagászati tavasz, ekkor következett be ugyanis a nap-éj egyenlőség. Ez azt jelenti, hogy mostantól hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák Kecskeméten.

A nap-éj egyenlőség dátuma egyébként „csúszkál”, eshet 20-ára és 21-ére is, mert egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki. A legutóbb 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog március 19-én bekövetkezni.

NEM EGYENLŐ HOSSZÚSÁGÚ A NAPPAL ÉS AZ ÉJSZAKA

A nap-éj egyenlőség idején – az elnevezés ellenére – nem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka. Ennek egyik oka, hogy a légköri refrakció (fénytörés) miatt az égitestek a valódi elhelyezkedésüknél egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett. Ez azt jelenti, hogy a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag. Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát – írja a HVG.

A másik ok pedig az, hogy a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Napnak kiterjedése van: vagyis már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontjánál már lenyugodott. Emiatt ilyenkor, sőt pontosan soha nincs nap-éj egyenlőség, de ilyenkor majdnem egyenlő a nappal és az éjszaka hossza. Innentől kezdve tehát a nappal mind nagyobb teret nyer. Egy hónap múlva, április 20-án már 14 óra telik el napkelte és napnyugata között, majd a világosság június 20-án éri el a csúcspontját, a nyári napfordulón, amikor 16 órán keresztül láthatjuk majd a Napot.